Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Kovácsvölgyi József-Szinessy Iván: Az épülő észak-budapesti szennyvíztisztító telep

Az épülő észak-budapesti szennyvíztisztító 91 Tartózkodási idők előülepítőnél levegőztetőnél utóülepítőnél csapadéknál 1,24 óra 2,2 óra 2,0 óra száraz időben 2,7 óra 4,6 óra 3,2 óra A levegőztetés mélylégbefúvásos rendszerrel, porózus lapokkal történő légelosztással, turbókompresszorokkal, 1,6 atm. nyomás mellett történik. — fertőtlenítő állomás, adagolás 3 g/m

3. Iszapkezelés : A kialakított technológia figyelemreméltó sajátosságokat tartalmaz: — önálló sűrítőtartályt nem alkalmaz, hanem átlagvíznél a kapacitív blokk előülepítő részének egyik celláját használja fel sűrítőként, — az ülepítőkből és a sűrítőkből az iszapot kiegyenlítő tartályokba vezetik, innen emelik tovább víztelenítésre, — az iszapelegy, a mechanikus víztelenítő üzem keverő elosztójába jut, ahol folyamatosan vas-klorid-oldattal és mésztejjel koagulálódik, — a kondicionált iszapot állítható 40 m

2 szűrőfelületű vákuumdobszűrőre vezetik, ahol fázisszétválasztás történik, — a víztelenített iszapot egy ellenáramú termikus szárítóba vezetik, amely 35—45%-os víztartalmú szemcsézett anyagot állít elő, Főbb jellemzők: keletkező rács szemét mennyiség 20 m

3/nap; keletkező homokszemét-mennyiség 22 m

3/nap; keletkező szárított iszapmennyiség 210 m

3/nap; max. földgázszükséglet 1300 m

3/óra; max. elektromosenergia-szükséglet 4200 kW; levegőszükséglet 71700 m

3óra. A tisztítótelep központosított ellenőrző- és jelzőrendszerrel lesz ellátva. A létesítmények szerkezeti megoldását a következő tényezők határozzák meg : — a magyar fél által szolgáltatott talajmechanikai adatok (feltöltés, talajvíz, rossz altalaj, árvízveszély), — a tisztítótelep elhelyezéséből kialakult adottságok. — A nagyméretű mütárgyblokk és az ipari csarnok hazai megvalósíthatósága. Az átadott talajmechanikai dokumentációk és a helyi adottságok miatt a szovjet tervezők a műtárgyak és a nagyobb épületek alá mélyalapozást terveztek. A mélyalapozási módot előregyártott cölöp alapozásaként határozták meg. Az említett egyesített műtárgy (166x144 m, 5 m magas) nyitott monolit vasbeton medence, melybe a belső elválasztó falak, oszlopok, vályúk, előregyártott elemekből készülnek (Monolit vb. 12000 m

3, előregyártott vb. 3400 m

3). Kisebb méretű medencék építését jelenti hasonló eljárással, a homokfogók és a kiegyenlítő tartály kivitelezése. Az ipari csarnok megvalósítását a szovjet tervezők nagyméretű előregyártott vb. elemek felhasználásával kívánták megoldani. A megállapodások szerint ez az épület a magyar lehetőségeknek megfelelő hazai előregyártott elemrendszerből épül a MÉLYEPTERV tervei alapján. A rácsházat, a kompresszorházat, valamint az ipari melléklétesítményeket a szovjet tervezők a magyar lehetőségek figyelembevételével tervezik.