Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Kovács György-Molnár György: Hójellemzők számítása hóvastagság-idősor alapján

84 Kovács Gy

.—Molnár Gy. dási időszakban vékonyabb, 1968-ban a hosszabb és magasabb pozitív hóösszegű olvadási időszakokban vastagabb jégrétegek képződhettek. Jelentékeny eltérés mutatható ki a hegy, ill. síkvidéken kialakult kritikus térfogatsúlyok között is. A III. táblázat négy síkvidéki és négy hegyvidéki állomásra kiszámított regressziós egyenletet hasonlítja össze az országos átlaggal. Az általánosított egyenletek a következők: Asikudék=0.146 + 0,052fí± 0,032 g/cm

3 (4) ^khegyvidék = 0,160 + 0,042i? ± 0,028 g/cm

3 (5) Az iránytangens hegyvidéken mintegy 20%-kal alacsonyabb mint síkvidéken. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy a terep lejtése következtében mód van az átmeneti olvadás során keletkezett olvadékvíz azonnali elfolyására, így az újrafagyott jégrétegek viszonylag vékonyabbak mint síkvidéken. A III. táblázatban szereplő egyenletek egyeneseit a 2. ábra szemlélteti. c) A hóolvadás folyamata Az olvadás attól a pillanattól veszi kezdetét, amikor a kristályok kapilláris , hézagaikban több vizet befogadni már nem képesek, így a termelődő olvadékvíz elfolyik. Az olvadás során a jégkristályok fokozatosan egybeolvadnak, elpusztulnak, végül cseppfolyóssá válnak. E folyamat során a hó térfogatsúlya fokozatosan növekszik, míg el nem éri maximumát. A maximális térfogatsúly A maximális térfogatsúly vizsgálatát az 1960—71. éves időszak 148 adatával végeztük el. A meglehetősen nagy szórások miatt y

ma

x átlagértékei csak nagy bizonytalansággal adhatók meg. Például 1969 — 70 esetében: Ушах(19е9-70) = 0,

331 ±0,137 g/cm

3 (6) Indokoltnak látszik tehát ebben az esetben is elvégezni a térfogatsúly-hórétegszám kapcsolatát feltáró korrelációs vizsgálatot. A vizsgálat eredményeképpen pl. az 1969 — 70. évek esetében a szórás 0,137 g/cm

3-ről 0,035 g/cm

3, tehát ötödére csökkent. Az 1960—71. évi időszakra a y

ma

x = 0,213 + 0,054/? ± 0,035 g/cm

3 (7) regressziós egyenletet kaptuk. A hóolvadás üteme A vizsgálat elvégzéséhez 10-10 olyan hegyvidéki és síkvidéki állomást választottunk ki, melyeken az 1969 februárja, ill. márciusa során az olvadás egyenlő ideig: 6 napig tartott. Az egyes napok átlagértékeit vittük fel a 3. ábrára és e pontokat kiegyenlítettük. Annak érdekében, hogy a hegy- és síkvidéki olvadás vízegyenérték-változásait össze tudjuk hasonlítani, az abszolút értékek feltüntetése mellett azok relatív értékeit is feltüntettük a kezdeti érték %-ában. Ez utóbbi arról győz meg bennünket, hogy nincs jelentős különbség az olvadékképződés ütemé-