Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A Körösök hegyvidéki vízgyűjtő területének néhány fontosabb vízilétesítménye a Román Szocialista Köztársaságban

76 Szlavik Lajos Az erőmű 150 m-rel a terepszint alatt fekszik, ezért megközelítésére két aknát mélyítettek: az egyik az üzemi személyzet, a másik pedig a berendezések szállítására szolgál. Az üzemi akna fölött szerelőcsarnok van, 125 tonnás híddaruval. A vízelvezető alagút két szakaszból áll: az első 4800 m hosszú, 3,75 m átmérőjű a Munterii (Muntény)-i közbenső aknáig, majd innen a kiömlésig 4250 m hosszon át 4,25 m átmérőjű (8. ábra). A rendszerben az esések összesített értéke — a tározótól a kifolyásig — 487 m. Az elvezető alagútból a víz szabad kifolyással Bulz térségben jut vissza a lad (Jád)-ba 3 km-rel a pataknak a Sebes-Körösbe való beömlése felett. Vízerőmű épül még a lad (Jád) vizének hasznosítására Munteni (Muntény)nél. Itt 52 m mélyen a terepszint alatt épül egy 4 MW-os vízerőmű. Az üzemvízaknaként a Remefi ( Jád remete )-\ erőmű elvezető alagútjának megépítésére szolgáló fejlesztési aknát fogják felhasználni. Az erőműbe egy függőleges tengelyű Francis-turbinát építenek. A lad (Jád)-on 9 m-es völgyzáró gáttal 0,1 millió m

3 térfogatú kiegyenlítő tározót alakítanak ki. A középvízhozam itt — figyelemmel a felső szakaszról a Drágán (Dragán)-ba történő 1 m

3/s-os elvezetésre — 3,0 m

3/s, amelyet a Lesu tározó 11 m

3/s-ra növel. A két vízerőműből kifolyó csúcsvízhozamok egyetlen napon belül 0—47 m

3/s között ingadozhatnak, ezért megépítik a 0,6 millió m

3-es Bulz-i kiegyenlítő tározót, amely a kiömlő vízhozamokat 10 — 12 m

3/s-os átlagértékben tartja. A különböző vízátvezetéseknek a vízerőmüvek kapacitására és energiatermelésére gyakorolt hatását a 9. ábra mutatja be. A három vízerőmű együttes teljesítménye 153,4 MW, éves energiatermelése pedig 308 GWh. A rendszer megépítése együttjár azzal, hogy a már üzemben levő Lesu-tározóba a lad (Jád)-on érkező középvízhozam 3,04 m

3/s-ról 2,04 m

3/s-ra csökken, de ez nein befolyásolja a 28,2 millió m

3-es tározó évenkénti feltölthetőségét. A Lesu vízerőmű éves teljesítménye 9 GWh-ról 7 GWh-ra csökken, de ezt sokszorosan felülmúlja az az eredmény, amit. a kb. 120 m-es többlet-escs energetikai hasznosítása jelent (17 MW kapacitás és 33 GWh/év energiatermelési többlet) — (9. ábra). Az építési munkákat 1974. IV. negyedévében kezdték meg. A tervek szerint a Heme|i (Jádremete)-i vízerőmű első gépegysége 1979 végén áramot szolgáltat, a második gépegység és a Munteni (Muntény)-i vízerőmű pedig 1980 végén lép üzembe. IRODALOM 1. Л Körösök hidrológiai atlasza. VITUKI, Budapest, 195f>. 2. Diaconu, C.: Riurile Romaniei (Románia folyói) (1971) Institutul de meteorológie si hidrologie, Bucuresti. 3. Monográfia hidrologica a bazinulul hidrografic Crisuri (A Körösök vízgyűjtőjének hidrológiai monográfiája) 1968. Bucuresti. 4. Dobrea, V., Bluga, O. : Barajul si lacul de acumulare Tant de periül Cigher (A Feltótl völgyzáró gát és tározó a Csiger vízfolyáson). Hidrotechnika, 20. évf. 1975. 3. sz. Bucuresti. 5. Oprea, C.: Inundatiile din 1970 si efectele lor asupra agruculturii din vestül R. S. Romania. (Az 1970. évi árvizek és hatásuk Románia nyugati részének mezőgazdaságára) Timisoara, 1971. ü. Nagy, Gy. : A Körösvidék lefolyás! viszonyainak alakulása. Vízügyi Közlemények, 1975. 3. sz. 7. Nagy, Gy.: A Csigér tározás hatása a Fehér-Körös árhullámaira. Körösvidéki Vízügyi Szemle. 1973. 3. sz. 8. Ioiiescu, S.: Barajul acumularii Lesu (A Lesi tározó völgyzáró gátja) Hidrotechnica, 20. évf. 1. sz. Bucuresti. 9. Mario, P.: Amenajarea hidroenergetica Drágán pe riul lad. (Л Drágán—Jád vízerőmű-rendszer) Hidrotechnica, 20. évf. 2. sz. Bucuresti. * * *