Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A Körösök hegyvidéki vízgyűjtő területének néhány fontosabb vízilétesítménye a Román Szocialista Köztársaságban

A Körösök hegyvidéki vízgyűjtője 71 gyűjtő területük összesítve alig teszi ki a Sebes-Körös vízgyűjtőjének 60%-át ebben a szelvényben. Fontosabb hidrológiai adataikat az I. táblázat tartalmazza. Ez a három patak csaknem párhuzamosan folyik délről északra, vízgyűjtőjük a Bihor (Bihar^-hegység központi tömbjére, a Vladeasa (Vigyázó)-hegységre terjed ki, ahol a legmagasabb csúcsok 1800 m felettiek; jelentős részük erdővel borított, bőséges csapadékot kapnak. Igen nagy esésűek: az abszolút esés a Secueu (Sebes)-en 690 m, a Drágán (Dragán)-on 1145 m, a lad (Jád)-on 948 m, a meder átlagos esése az előbbi sorrendben —17,0, 28,8 és 21,4%

0. A három vízfolyás vízerő-hasznosítási szempontból igen előnyös helyzetben van. Ez abból adódik, hogy a középső vízfolyás, a Drágán (Drágán), amely a legjelentékenyebb vízkészlettel rendelkezik, a szomszédos völgyeknél magasabban fekszik, így például a lad (Jád)-hoz viszonyítva a természetes szintkülönbség helyenként 300 m. Ehhez járul még, hogy a két patak közötti távolság légvonalban mindössze 7—8 km (6. ábra). További kedvező körülmény, hogy a lad (Jád) felső szakasza ugyanakkor a Drágán (Dragán)-nál magasabban fekszik, a köztük levő távolság pedig alig 5 km. A Secueu (Sebes) bal parti mellékvizei a Vladeasa (Vigyázó)-hegység meredek lejtőin erednek és ezek a bővizű patakok a Drágán (Drágán) középső szakaszánál magasabban helyezkednek el. Ezek a kedvező adottságok összetett vízátvezetési rendszer kialakítását teszik lehetővé. b) A létesítményrendszer általános ismertetése A Secueu (Sebes), Drágán (Drágán) és lad (Jád) vízgyűjtőinek alakja, magassági- és esésviszonyai lehetővé teszik a rendelkezésre álló vízkészleteknek egy egységes rendszerbe való összegyűjtését, egyrészről a Secueu (Sebes) bal oldali mellékvizeinek a Drágán (Drágán) völgyébe való gravitációs átvezetésével, másrészről pedig a Cirligatelei-i átvezetéssel a lad (Jád) völgyének felső szakaszáról szintén a Drágán (Dragán)-ba. Ezáltal a rendelkezésre álló vízkészlet a sokévi átlagos 5,0 m

3/s-os vízhozamról 8,65 m

3/s-ra növelhető, a kialakítandó tározóhoz tartozó vízgyűjtő terület kiterjedése 153 km

2 helyett 330 km

2 lesz. A Secueu (Sebes)-enés jobb parti mellékvizén, a Märgäului (Margóc) patakon lefolyó vizet tározóban fogják fel és — mivel gravitációsan nem vezethető a Drágán (Dragán)-ba, szivattyúsán emelik át (6. és 7. ábra). A szomszédos vízgyűjtő területekről átvezetett vizek a Drágán (Dragán)-tározóba kerülnek, növelik annak vízkészletét és hatásfokát. A rendszer a vízkészletek sokoldalú felhasználása érdekében valósul meg. A hasznosítás területei: elektromos energia előállítása, Oradea (Nagyvárad) ivóés ipari vízzel való ellátási feltételeinek megjavítása, a Sebes-Körös mentén az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése a halgazdaságok fejlesztésére, valamint a Sebes-Körösön levonuló árvizek visszatartása, szabályozása. c) A Drágán (Drágán ) völgyzáró gát és tározó A völgyzáró gát megépítésére a Drägan (Drágán) patakon közvetlenül a Sebesel (Kissebes) torkolata alatti természetes völgykatlanban találták a legkedvezőbb helyet. A tervezett üzemvízszintnél a tározó területe 290 ha, teljes térfogata 121 millió m

3, hasznos térfogata 100 millió m

3. A tározóban az átlagos vízmélység 42 m. A 120 m magas völgyzáró gát által kialakított tározó visszaduzzaszt mind a