Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A Körösök hegyvidéki vízgyűjtő területének néhány fontosabb vízilétesítménye a Román Szocialista Köztársaságban

A Körösök hegyvidéki vízgyűjtője 69 összes súly 15%-ánál. Az egyes szerkezeti részek átlagos térfogatsúlya 1,981 — 2,080 t/m

3. A gáttestet a völgyoldalba 2 —7 m mélységig kötötték be. A bekötés betonból készült. A jobb parton belső aknát is kiképeztek vasbetonból, amelyből utólagos injektálást lehet a kőzetbe végezni. A vasbeton burkolat változó vastagságú, mégpedig a (/=0,30 + 0,075 h képlet szerint (ahol h — a vizsgált pont mélysége a koronaszint alatt) 0,30—4,76 m közötti vastagságú. A burkolat helyétől függően a vasalás 0,8 —1,2%-a a térfogatnak. A vasbeton burkolatot csúszózsaluk segítségével építették meg. A vasbeton lgpok közötti dilatációs hézagokat műanyag szalaggal és 10% polietilént tartalmazó bitumenes keverékkel töltötték ki. Az alvízi oldalon a rézsű kőrakatát kézzel képezték ki, ami igen esztétikus látványt biztosít. A megfelelő vízzárás érdekében cementtejes injektálást alkalmaztak a gáttest környezetében, a jobb parton biztosították az üzem alatti utólagos injektálás lehetőségét is. A vízzáró réteg mögött, de csak a jobb parton, drénrendszert alakítottak ki 15—30° dőlésű, 25 m mély, egymástól 4 m-re levő kutakból. e) A vízkivétel és árapasztás müvei A tározóból a nagyvizeket két műtárgyon keresztül lehet elvezetni (4. ábra), éspedig: — a fenékürítőn át, ami tulajdonképpen a kivitelezés során kialakított megkerülő csatornából (7) áll, felső végén mozgatható gerebbel (6), az alvízi végén zsilipszekrénnyel (8) ; — a jobb parti árapasztón keresztül (9), amely az ellipszis szelvényű frontálisan kiképzett surrantóból és egy elvezető csatornából áll, megfelelő energiatörő medencével (10). A fenékürítő vízhozama teljesen feltöltött tározó esetén 37 m

3/s. Kiképzése lehetővé teszi a kivett víz energetikai hasznosítását (az épülő vízerőművön), ill. az alsó szakaszon levő vízhasználók részére a közvetlen továbbítást. A tározó árvízcsúcs-csökkentő hatása jelentős: a 0,1%-os előfordulási valószínűségű 290 m

3/s-os árvízhozamot 192 m

3/s-ra, vagyis kb. egyharmadával tudja csökkenteni. A kivitel ideje alatt a Jád vizét a bal parti völgyoldal lábánál kiképzett csatornával terelték el, a munkaterületet a felvízi részen, a völgyzáró gát helyéről kitermelt meddő anyagból épített 8 m magas jászolgáttal védték meg a víztől. A nagyobb vízhozamoknál megengedték az épülő gát elárasztását, ennek érdekében képezték ki a gáttest Л

4 szerkezeti részét. Az 1972 novemberében kialakult nagyvizek mintegy 30 m-es vízoszlop nyomásnak tették ki a gátat a vízzáró réteg teljes elkészülte előtt. Az átszivárgott vízmennyiség mindössze 3—4 m

3/s volt és a gátat nem károsította. f) Üzemi tapasztalatok A tározó feltöltése első ízben 1973-ban kezdődött meg. Rendszeresen és igen gondosan megfigyelték az átszivárgó víz mennyiségét, amely állandó vízszint mellett 10 1/s-ról 200 1/s-ra növekedett az alapkőzetben még megmaradt repedések miatt, A tározót 1974 január-februárjában leürítették és pótlólagos injektálást