Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

4. füzet - Lovretity Zsigmond: A jelenlegi középfokú vízügyi szakképzés Magyarországon

632 Lovretity Zsigmond A szakmai elmélet és gyakorlat óraszámaránya a vízépítés-vízgazdálkodási szakon 56,7—43,2 százalék, a víz- és szennyvíztechnológiai szakon 59,3—40,7 százalék. A tantárgyak közül a legmagasabb óraszámban vízépítési-vízgazdálkodási szakon a „Matematikát" és a „Méréstechnika és technológiai gyakorlatokat" oktatják, az összes órák 11,2 — 10,2 százalékában, a víz- és szenny víztechnológiai szakon pedig a „Laboratóriumi gyakorlatok" és a „Matematika" kapta a legjelentősebb óraszámot, az összes órák 12,5—11,2 százalékában. Meg kell jegyezni, hogy az általános műveltségi alapot nyújtó „Magyar nyelv és irodalom", Történelem", valamint az „Orosz nyelv" tantárgyak óraszámaránya is igen számottevő (8,3—5, 6—5,6 száazlék). De gondolt az óraterv a fiatalok testi nevelésére, fizikai állóképességének kialakítására is, hiszen a testnevelésre fordítható órák számaránya mindkét szakon 7 százalék. A nevelési és oktatási tervekben előirányzott heti oktatási óraszám 36, az oktatási hetek száma az I —

III. osztályban 32, a IV. osztályban 29; a 23 tantárgy oktatására fordítható óraszám egységesen 4500. Fentiekből kitűnik, hogy a vízügyi szakközépiskola tantárgyi struktúrája az 1. részben ismertetett követelményrendszerrel szorosan egybevág. A szakközépiskolai tanuló a képzési, oktatási-nevelési célokkal és követelményekkel a tanórákon és a tankönyvekben megfogalmazott tananyagok tanulmányozásakor kerül kapcsolatba. A jó tankönyv alapja a jó nevelési és oktatási terv, hiszen ez teljes egészében meghatározza szerkezeti felépítését és belső arányait. A korszerű szakközépiskolai tankönyv segédletekkel is kiegészül, melyek a tanulói önálló anyagfeldolgozás, valamint az ellenőrzés és önellenőrzés lehetőségét biztosítják. A vízügyi szakközépiskolák 1978/79-es tanévtől bevezetett tantervi korszerűsítés nyomán nagyszabású, a fenti célkitűzéseket, igényeket szem előtt tartó tananyagkiadási-program megvalósítása kezdődött meg. A tervezett tankönyvek és tansegédletek terve — a szükségletek szerint — kiterjed a tankönyvekre, munkafüzetekre, feladatgyűjteményekre és tanári kézikönyvekre. 3. A vízügyi szakközépiskolai képzés eredményei és tapasztalatai Napjainkban a vízügyi szakközépiskolát végzettek létszáma a nappali tagozaton évenként mintegy 300 fő, a levelező tagozaton pedig 250 fő. 1978-ban készített felmérés szerint (II. táblázat) a vízügyi szakközépiskolák nappali tagozatán 279 tanuló végzett, melyből továbbtanult 45 fő (16%), a vízgazdálkodás népgazdasági ágban ill. azon kívül, de szakmájában helyezkedett el 187 fő (67%), nem szakmájában helyezkedett el 47 fő (17%). 1978. évi statisztikai adatok szerint — az OVH közvetlen felügyeletével működő vízügyi szervek összlétszáma 44 500 fő, a középfokú végzettségűek száma 8 900 fő, melyből 1100 fő vízügyi szakközépiskolát végzett, — a tanácsi víz-, csatornamű és fürdő vállalatok összelétszáma 29 100 fő, a középfokú végzettségűek száma 5 300 fő, melyből 300 fő vízügyi szaközépiskolát végzett,