Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
4. füzet - Lovretity Zsigmond: A jelenlegi középfokú vízügyi szakképzés Magyarországon
A középfokú vízügyi szakképzés 627 1. ábra. A vízügyi szakközépiskolák és tanulófelvételi területek Рис. 1. Области „ притяжения " водохозяйственных средних школ Figure 1. Seetures de scolarisation des écoles secondaires professionnelles de l'eau szakmai szakfelügyelet működtetése, valamint a szakfelügyelői elemzések kamatoztatása, az országosan egységes vizsgakövetelmények kialakítása, a vizsgákon szerzett tapasztalatok feldolgozása és a szükséges visszacsatolások, korrekciók megtétele; vagyis — a képzési rendszer folyamatos ellenőrzése, szabályozása és javítása. A vízügyi szakközépiskolai oktatás-nevelés feladata az oktatási nevelési tervekben foglaltak maradéktalan végrehajtása, a műszaki oktatás kiforrott technikai és módszertani gyakorlatának lelkiismeretes, értő alkalmazása, a tanulók szakmaés munkaszeretetre nevelése, világnézeti nevelése. A vízügyi szakközépiskolai oktatás-nevelés tere az eszközökkel felszerelt iskolaépület, valamint — igen hangsúlyos szerepben — a gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítására létrehozott tanműhelyei épület és gyakorlóterület. A gyakorlati oktatás integráns része a vízügyi szerveknél és a tanácsi víz- és csatornamű vállalatoknál folytatott gyakorló jellegű termelőmunka. A fentiekben előrebocsátottak után közelebbről is vizsgáljuk meg a szakmai képzés követelményrendszerét a vígzett tanuló munkatevékenysége alapján. a) A végzett tanuló munkatevékenysége A vízügyi szakközépiskolában megszerzett érettségi bizonyítvány a végzett tanulót 1982-ig a „vízépítő-vízgazdálkodó", ill. „víz- és szennyvíztechnológus" szakterületi feladatok ellátására képesíti középfokon.
