Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

4. füzet - Hörcher Ferenc: Öntözés előtti talajnedvesség-potenciál (pF) küszöbértékek nagy terméseredmények eléréséhez

öntözés előtti talajnedvesség potenciál 605 különös tekintettel a háromfázisú talaj kiszáradásával egyre csökkenő vízvezetőképességre — az átlagosnál lényegesen kisebb lesz. Ily módon a gyökér környezetében olyan nagy talajnedvesség szívás alakul ki, hogy a növénybe belépő vízhozam már nem elég a transzspiráció fedezésére. Ezért mutatkozhatnak a növényen a hervadás, a vízhiány jelei, ínég vízzel jól ellátott talajokban is. Ez a jelenség viszont nem, vagy csak kisebb mértékben jelentkezik olyan növényeknél, melyek nagy gyökértömeget fejlesztenek, vagy a kedvező talaj adottságok, tőszám stb. miatt nagy talajtömeget hálózhatnak be gyökereikkel. E megfigyelések a növényi tényezők hatására hívják fel a figyelmet [11]. A kutatók egy része egyenesen azon az állásponton van, hogy az öntözés irányítását nem a talaj, hanem közvetlenül a növény nedvességállapotának mérésére kell alapozni [12]. Ezzel szemben a mi véleményünk szerint a fenti kísérletekből az tűnik ki, hogy a növények nedvesség állapota nem megbízható alap a talajnedvesség állpotának a szabályozásához. Ezt a nézetet összehasonlító kísérletek eredményei is igazolták [13]. A növényi vízfelvétel folyamatának ilyen áttekintése alapján tehát a következőkben foglalhatjuk össze a talajnedvesség és a növények fejlődésének, hozamának kapcsolatára vonatkozó ismereteket: 1. A növények megfelelő fejlődéséhez, nagy hozamához szükséges talajnedvességet négy tényező befolyásolja [11, 4] a) a talajminőség b) a növényi jellemzők c) a meteorológiai tényezők d) egyéb tényezők; termőréteg-vastagság, tőszám, tápanyag-ellátottság stb. 2. Az öntözésirányítás céljaira a talajnedvesség-állapot megbízhatóbb jellemző a növény nedvesség-állapotánál. A növényen észlelhető vízhiány ugyanis nem feltétlenül a talajnedvesség hiány következménye, emellett mérésére nincsenek eszközök és standardizált módszerek [14]. 3. A magas terméseredményekhez szükséges talajnedvesség-állapot jellemzésére a talajnedvesség-szívás értékének megadása a legmegfelelőbb, mivel a) a növények vízfelvétele a talajnedvesség-szívás ellenében ható gyökér-szívás útján történik, b) ez az érték a talaj minőségétől függetlenül érvényes (a módosító tényezők figyelembevétele mellett). 4. A kedvező talajnedvesség-állapotra vonatkozó kísérleti eredményeket úgy kell értékelni, hogy azok adaptálásakor a helyi módosító tényezőket is figyelembe kell venni. Ez úgy valósítható meg, hogy a kedvezőtlen tényezők együttes fennállása esetén a megadott alsó, ellenkező esetben pedig a felső határhoz közelítő értékeket alkalmazunk. 3. Az öntözés előtt még megengedhető talaj nedvesség-potenciál értékek Az előzőek figyelembevételével készült el a II. és III. táblázat, illetve értékelhetők a táblázatnak azok az adatai, amelyek az öntözés előtt még megengedhető talajnedvesség-szívás értékekre vonatkoznak. Ezekhez azonban még célszerűnek látszik néhány kiegészítő megjegyzést tenni.