Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
4. füzet - Mistéth Endre: Mezőgazdasági öntözőrendszer biztonsága
Mezőgazdasági öntözőrendszer 585 Gyakorlati számítás estén, ha a vizsgált időszak N év, amiből n évig a vízigényeket az esőzés és a folyó közvetlenül biztosítja, vagyis •^csap + ^folyó^S tehát tározó = 0 akkor az 1 jk y vállalat kockázat esetén, a (10) eloszlásfüggvénynél elégséges csak 1 /k 0 kockázattal számolni: 1 N <ii) í'i '.„(.V-») k) %c A (11) kifejezés alapján számítható A tározókra vonatkozó íl—^-|%-os "1 "о V időtartam valószínűség biztosítva van, ha az (N—n) évre illesztett F(z) eloszlásN függévny F(z) = ^—— egyenletét z-re megoldjuk. F(z) eloszlása természetesen ferde eloszlás, mert a folyó éves vízjárásával van összefüggésben. Ez a ferdeség az éves maximális vízhozamokra illesztett eloszlással közel egyezőnek vehető fel, mert az éves vízhozamok maximuma az éves vízmenynyiséggel a legszorosabb korrelációban van. a. A tározók méretének optimalizálása A ki nem elégíthető vízigények, az időszakosan fellépő vízhiány, az elégtelen nagyságú tározók miatt adódnak. A száz év alatti vízhiány várható értéke, ha a tározók kiépítésének értéke 1 —— , —— ideig tart. A 100 év alatti vízhiány : V ko) К 100/fto XOO/fro V = J ií tároz ó|Ijdí-^fi táro2 Ó|iо 0 Az éves átlagos vízhiány 100/fto Vl =íööJ R*™ ü(k) d t~T 0 Rt í™ á{k;) (12 ) о Az évi átlagos vízhiány alapján, a nem öntözhető terület és az okozott kár számítható. A E a területegység átlagos kára, ami csak a vízhiány százalékos mértékének a függvénye. Ha Vi Vi s 0T 0
