Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
1. füzet - Kocsis Árpád-Szabó Elek: A békési vízlépcső és hatásterülete vízgazdálkodási rendszerének vizsgálata
A Békési Vízlépcső rendszere 45 így alakul ki az igények jelentkezésével fokozatosan az okszerű vízgazdálkodást lehetővé tevő Tisza-völgyi Vízgazdálkodási Rendszer, amelynek tehát fő táprendszerét a nagyobb természetes vízfolyások alkotják, szabályozott üzemét pedig a rajtuk létesített vízlépcsők, duzzasztók, zsilipek és mesterséges főcsatornák teszik lehetővé (1. ábra). A Körös-völgyi öntözésfejlesztés érdekében 1968-ban megépült a Békési Vízlépcső, amely a Tisza-völgyi Vízgazdálkodási Rendszer perifériáján, a Kettős-Körösön létesült, a Fekete- és a Fehér-Körös természetes vízkészletének és a bögében tározható víztérfogat hasznosítására. A vízlépcső hatásterületén fellépő újabb vízigények azonban a közeljövőben már nem elégíthetők ki a tenyészidőszak kritikus időszakában, mert a környező országok erőteljes gazdasági fejlődése ott is a vízhasználatok jelentős növekedésével jár, következésképpen a hazánkba érkező vízkészletek nagymértékű csökkenésével, sőt néhol teljes hiányával kell számolni. A térség vízgazdálkodási helyzetét súlyosbítja, hogy a Békési Vízlépcső a Tisza-völgyi Vízgazdálkodási Rendszer perifériáján helyezkedik el, ily módon nem kapcsolható be a Kiskörei rendszerből való gravitációs vízpótlásba. Ez a helyzet az eddigi vízgazdálkodási koncepciók továbbfejlesztésének szükségességét veti fel. Ennek a fejlesztésnek a lényege az, hogy a rendszer vízhiányos bögéibe a vízfolyással szembeni szivattyúzással gazdaságos-e vizet futtatni egy alacsonyabban fekvő, de még szabad vízkészleitel rendelkező bögéből az eddigi általánosságban elfogadott tározáskiépítés helyett. A fenti általános fejtegetés után, a részletesebb ismertetés előtt, szükséges a tanulmány célfát röviden megfogalmazni. A tárgyalásra kerülő tanulmány célja az volt, hogy vizsgálja a Békési Vízlépcső hatásterületén kialakult kedvezőtlen vízgazdálkodási helyzetet, és a vizsgálatok alapján javaslatot adjon a Tisza-völgyi Vízgazdálkodási Rendszer adta lehetőségek felhasználásával az optimális regionális vízgazdálkodási rendszer kialakítására elsősorban az elkövetkező 20—25 éves időszak tartamára. A Békési Vízlépcső hatásterülete (2. ábra) magában foglalja a vízlépcső fölötti Kettős-Körös szakaszt, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös országhatárig terjedő részét, a Hosszúfoki—Határér—Gyepes-főcsatorna és az Élővíz-csatorna rendszert, nem említve a többi kisebb csatornarendszert. A hatásterület fontosabb vízgazdálkodási létesítményeiről a jellemző szintadatok vonatkozásában az alábbi felsorolás ad tájékoztatást (magasságok Országos alapsíkra vonatkoztatva"). Békési duzzasztómű, a Kettős-Körös 116 + 740 fkm-ben I. A hatásterület jentősebb vízgazdálkodási létesítményei Duzzasztási szintje: Duzzasztási szintje, max: Küszöbszintje: 85,50 m 87,10 m 83,50 m Gyulai duzzasztómű, a Fehér-Körösön, a 135 + 160 fkm-ben (a Kettős-Körösön mérve) Duzzasztási szintje, max: 87,08 m 84,72 m Küszöbszintje:
