Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

4. füzet - Kovács György: A korszerű vízrajzi munka alapelvei. II. rész: A vízfolyások észlelésével kapcsolatos adatképzés, valamint az adatfeldolgozás és tárolás

A korszerű vízrajzi munka II. 539 hető paraméter függvényében számíthatóvá teszik napról napra a szelvényen áthaladó anyagmennyiséget. Ennek érdekében a következő lépéseket kell végrehajtanunk: — a folyók, a kisvízfolyások, a belvízcsatornák, a vízkivételi és visszavezető rendszerek elsőrendű állomásai közül ki kell választanunk azokat, ahol az áthaladó víz minőségének meghatározása is szükséges; — a szelvényhez tartozó terület jellegétől, az ott végrehajtott emberi beavatkozásoktól, a víz további felhasználási módjától függően egyedi mérlegeléssel (szelvényről szelvényre változóan) kell kiválasztanunk azokat az összetevőket, amelyeknek transzportját ismerni kívánjuk (a lebegtetett hordalék is a mérendő paraméterek egyike lehet); — nagyszámú kísérleti méréssel határozhatjuk meg a szelvényen belül a mintavételi pontok legkisebb számát, és ezeknek optimális elrendezését, figyelembe véve, hogy a mérési eredményekből meghatározott hibánál kisebb eltéréssel kívánjuk közelíteni a szelvény átlagos koncentrációját; — a kísérleti mérések folytatásával vizsgálnunk kell, hogy ez az átlagos koncentráció a vízálláson vagy vízhozamon kívül milyen más változókkal hozható kapcsolatba, melyek ezek közül a folyamatot leginkább befolyásoló tényezők és végül meg kell határoznunk a legkevesebb független változóval dolgozó, a teljes szállítást azonban a gyakorlat számára kielégítő pontosággal szolgáltató összefüggés valószínű szerkezetét; — a modell felépítését követően arra kell törekednünk, hogy — a figyelembe vett változók számától függően — elégséges mérési adat álljon rendelkezésünkre lehetőleg a befolyásoló tényezők változásának minél szélesebb tartományában a transzport-összefüggések állandóinak és a várható értékhez viszonyított szórásnak a számítására; — a többváltozós anyagtranszport-görbék megszerkesztése után a rendszeres vízminőségi adatgyűjtés feladata csupán az marad, hogy folyamatosan ellenőrizze a görbék érvényességét és időről időre lehetővé tegye azoknak javítását. Meggyőződésem, hogy ennek a programnak a szabatos és tudományos körültekintéssel történő végrehajtása elvezethet a vízfolyások vízminőségi állapotának szükséges és korszerű jellemzéséhez, enélkül azonban továbbra is csak helyben topogunk majd és növeljük a költségesen gyűjtött, de használhatatlan adatok halmazát. Az oldott és lebegtetve szállított szilárd anyag transzportjának jellemzéséhez vezető utat ilyen módon egyértelműen kijelölhetjük, nem adhatunk azonban még javaslatot a görgetett hordalék hozamának meghatározására. A hagyományos mintavétel módja maga olyan mértékben módosítja a folyamatot, hogy azonos mérésekből az értelmezés különbözősége miatt a kérdéssel foglalkozó szakembereinknek az éves hordalék szállításra vonatkozó becslései nagyságrendekkel tértek el egymástól. Az azóta izotópppal jelzett görgetett hordalékkal végzett kutatások feltárták, hogy — természetes medrekre nem általánosíthatók a laboratóriumi csatornákban mért, hordalék megindulását jellemző állapotot leíró összefüggések; — a hordalék a meder széltében a morfológiától függő sávokban változó intenzitással vándorol;