Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

4. füzet - Muts Rudolf: A vízgazdálkodási keretterv kialakulása és fejlesztése Magyarországon

524 Muts Rudolf mennyi érdekelt szempontjait figyelembe vevő műszaki-gazdasági tanulmányok kidolgozása. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a hidrológiáikig, műszakilag pontatlan adatokból kiinduló, a vízgazdálkodás térbeli és időbeli összefüggéseivel nem számoló fejlesztési döntések tervszerűtlenségére vezettek, károkat okoztak. A tervezési rendszerünknek ezért lényeges és nélkülözhetetlen eleme egy olyan folyamatosan korszerűsített dokumentumgyűjtemény, ami a vízgazdálkodási jeltételek és lehetőségek egységes összefoglalásával alapul szolgál a különböző ágazati és a területi tervezésekhez. 4. A vízgazdálkodási keretterv helye a tervezési rendszerben A tervgazdálkodás feltételeinek és a vízzel kapcsolatos tevékenységek jellemzőinek megfelelően a vízgazdálkodás távlati tervezésében az alábbi három — egymástól jellegében és tartalmában különböző — tevékenységet célszerű elhatárolni: a) A népgazdasági tervezést feltételei által meghatározott tartalmú, időtávú és tagoltságú ágazati tervezést, amelynek egyik eleme a vízgazdálkodás hosszútávú terve. Ez a terv tartalmazza az ágazat fejlesztésének legfontosabb célkitűzéseit, valamint a célok eléréséhez szükséges eszöközöket. b) A vízgazdálkodást meghatározó lényeges társadalmi és természeti folyamatoknak, valamint a technológiáknak nagy távlatra tekintő, elsősorban a tendenciák feltárására irányuló vizsgálatát; azokat a változásokat elemezni, amelyek jelentős mértékben módosítják a vízgazdálkodás lehetőségeit és feltételeit mind a szükségletek kielégítésének, mind pedig a vízigények szabályozásának vonatkozásában. A nagy távlatú vizsgálatok eredményeit összefoglaló prognózisok az ellentmondások feltárásával lényegében ágazatpolitikai célokat jelölnek ki. c) A vízzel, a vízviszonyokkal kapcsolatos különböző milyenségű és színvonalú igények kielégítésének változó hidrológiai és vízgazdálkodási feltételeit, valamint műszaki technológiai lehetőségeit, megoldási változatait meghatározó tervezést, amelynek eredményeit a vízgazdálkodási Keretterv foglalja össze. A fejlesztés irányításának, valamint az ágazati és a népgazdasági tervezések megalapozásának igényeit ez a hármas tagoltságú tervezési rendszer differenciáltan elégíti ki. Az ágazati hosszútávú tervező és a nagy távlatú prognózisok, koncepciók elsősorban a vízgazdálkodási ág feladataira vonatkoznak és célokat, valamint ágazatfejlesztési variánsokat határoztak meg. A Keretterv ezzel szemben valamennyi vízzel kapcsolatos tevékenységre kiterjedően határozza meg a feltételeket, lehetőségeket. A távlati tervezési rendszer egyes elemei szoros és bizonyos mértékig függőségi kapcsolatban vannak egymással. Az ágazati hosszútávú terv és a Keretterv lényeges különbsége abban van, hogy míg az első egy meghatározott gazdaságpolitikai koncepció megvalósításának cselekvési programváltozatait tartalmazza, addig a Keretterv a különböző — lehetséges — szükségletek kielégítésének, valamint a természeti erőforrások különböző mértékű hasznosításának vízgazdálkodási következményeit és megoldási változatait tárja fel.