Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

4. füzet - Muts Rudolf: A vízgazdálkodási keretterv kialakulása és fejlesztése Magyarországon

A VÍZGAZDÁLKODÁSI KERETTERV KIALAKULÁSA ÉS FEJLESZTÉSE MAGYARORSZÁGON DR. MUTS RUDOLF

1 Magyarországon a vízgazdálkodási távlati tervek egyik fajtáját 1951 óta kerettervnek nevezik. Ezek a — szöveges, táblázatos és 1: 500 000, ill. 1:100 ООО méretarányú térképeket tartalmazó — tervek az ország teljes területére kiterjedően ismertetik a hidrológiai adottságokat, értékelik a vízgazdálkodás helyzetét és meghatározzák a vízkárok elhárításának, a vízigények kielégítésének valamint a vízhasznosításnak a műszaki lehetőségeit, gazdasági feltételeit. Ez a tervfajta közel másfél évszázados távlati tervezési és vízgazdálkodáspolitikai tapasztalatokra alapozva, a tervgazdálkodás kezdeti korszakában alakult ki. A kerettervek eredeti célja lényegében különböző érdekeltségű vízgazdálkodási feladatoknak és a fejlesztés hidrológiai-műszaki lehetőségeinek egységes összefoglalása. Ezt a célt a magyar vízgazdálkodás már jóval 1951 előtt is törekedett megvalósítani. Л vízügyi szolgálat munkatervei, jelentős fejlesztési javaslatai, tanulmányai, amelyek többé-kevésbé a vízrendszerekre és esetenként az egész országra kiterjedően hosszabb távra irányozták elő egy vagy több ágazat feladatait, méltán nevezhetők keretterv típusú távlati terveknek. A kerettervek tartalmának nagyobb része korábbi — sok esetben évtizedes — hidrológiai kutatási eredmények és műszaki tanulmányok színtézise volt. A tervkészítés keretében végzett vizsgálatok elsősorban a prognózisokra és a gazdasági feltételekre, valamint indokolásokra vonatkoztak. A keretterv típusú vízgazdálkodási távlati tervek minden esetben szorosan kapcsolódtak az adott korszak valamely lényeges politikai, vagy gazdasági problémájához. Egyfelől ilyenek indokolták az új terv kidolgozását; másfelől a korszak jelenségei meghatározták a terv koncepcióját. A vízgazdálkodási távlati tervek készítésének okai között többnyire szerepelt a vízügyi szervezet saját érdeke is: a vízgazdálkodás jelentőségének elismertetése és anyagi-szervezeti lehetőségeinek bővítése. A múltban készült keretterv típusú távlati tervek igen különböző jellegűek és terjedelműek. Ennek elsősorban a fejlesztés döntési rendszerének a változása az oka. Az alábbi tanulmány elsősorban ebből a szempontból foglalja össze a vízgazdálkodás távlati tervezés fejlődését. Alapvető tapasztalatként azt kívánja kiemelni, hogy a kerettervnek jellegében és módszerében igazodni kell a kor gazdasági-döntési rendszeréhez. 1 ) 1 )r. Muts Rudolf, oki. agrár-közgazda, a Vízgazdálkodási Intézet vezetője (Budapest).