Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

ISMERTETÉSEK VÍZERCÍHASZNOSÍTAS A ROMÁNIAI ARGES FOLYÓN Ismerteti: NAGY ISTVÁN MIKLÓS

1 Románia középső részén a Déli-Kárpátok vonulatából emelkednek ki a Fogarasihavasok. Ez a hegyvonulat alpesi jellegű, és a fiatal, erősen csipkézett hegygerincek 2000 m fölé nyúlnak. Ebben a környezetben számos patak és folyó ered, és egyesülve sietnek délre a Havasalföld, a Duna felé. Legnagyobb folyója a Kárpátok gerincét áttörő Olt, a terület főfolyója, bár a csapadékban gazdag hegyvonulatnak majdnem minden völgyében találunk kisebb-nagyobb vízfolyást. A Fogarasi-havasok csapadék-térképét az 1. ábra mutatja be. Ä hegyvonulat közepén, általában 2000 m feletti magasságokban a sokévi csapadék-átlag 1400 mm fölött van. A múltban ezek a vizek szabadon zúdultak le és nagy károkat okoztak a völgyekben, ill. megakadályozták a völgyek gazdasági hasznosítását. Napjaink ipari fejlődése megkövetelte, és megköveteli a hasznosítható vízerőkésztetek munkába állítását. Romániában felmérték a folyók vízerőkészletét és a II. világháború után hozzákezdtek a vízerőművek építéséhez. Az I. táblázatban ezek közül a legjelentősebbeket mutatjuk be. Először a Keleti-Kárpátokban, a Békés-szorostól nem messze, a Beszterce folyón kezdték meg egy vízerőmű-lánc kiépítését. A vízerőmű-lánc első üteme után kerül sor az Arges vízerejének hasznosítására is. Az Arges folyó a hasonló nevű megye főfolyója. Pitesti, a megye székhelye is a folyó mellé települt, lakosainak száma meghaladja a 100 000 főt, jelentős ipari centrum. Távolsága Bukaresttől 110 km. A folyó mellékvizeivel együtt Románia déli részének egyik legfontosabb, vízerőkészletbcn gazdag vízgyűjtőjét alkotja. Vízgyűjtő területe 12 590 km

2, melyen a felszín legváltozatosabb formái fordulnak elő. A 2500 m-t meghaladó csúcsoktól a lankás Géta dombvidéken keresztül a Havasalföld síkságáig itt mindenféle felszíni forma megtalálható. A 2. ábra néhány ismertebb folyó hossz-szelvényét mutatja be. Az Olt esetében például a felső szakasz után az Erdélyi-medencében tartósan 600 — 500 m tengerszint feletti magasságon halad, végül a Kárpátokat áttörve leereszkedik a Dunához. Tőle nem messze, a Gyergyói-medencében eredő Maros vízszíne viszonylag egyenletesen esik a Tiszáig. Áz Arges folyó esése fokozatosan csökken a Dunáig. Áz első duzzasztómüvet 670 m tengerszint feletti magasságnál építették, körülbelü ott, ahol a legfelső szakasza véget ér. 1. Az Arges folyó hasznosítása a)]Általános tervek Az Arges folyó regionális hasznosítási terve a következőket tartalmazza (3. ábra, és II. és III. táblázat): — Az Arges föld alatti vízerőtelep, amely a folyó felső szakaszán épült, 220 M\V beépített összteljesítménnyel, 324 m eséssel és 90 m

3/s hasznosítható vízhozammal. Évi átlagos energiatermelése 400 GWh. — 14 további vízerőmű építése szintén 90 m

3/s hasznosítható vízhozamra, egyenként 10,5—20,5 m-es eséssel, és 8—15 MW beépített teljesítménnyel. Az összteljesítményük kb. 175 MW lesz és évenként átlagosan 350 GWh energiamennyiségre számítanak. (összehasonlításul a Kiskörei erőtelep beépített összteljesítménye 28 MW, 1 Nagy István Miklós mérnök, a VITUKI Vízépítési Intézetének tudományos munkatársa