Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
484 Rév Endre különböző terhelő erő (P) és a hozzátartozó süllyedési (y) érték között. Mivel a terhelésre bekövetkező süllyedés idővel állandóan csökkenő folyamat, a süllyedés időbeli változását és a süllyedés határértékét is meg kell határozni. A próbaterhelési görbén rajzban ábrázolják az összetartozó időt (t) és a süllyedés (ijt), ill. terhelés (P) és a konszolidált süllyedés (y), vagyis a süllyedés határértéke közötti összefüggést. Természetesen ezek az értékek — még gondos előkészítés és végrehajtás esetén is — hibával terheltek. Célszerű lenne ezeknek a hibáknak tüzetesebb vizsgálata, mert az rámutathatna azokra az állandó jellegű hibákra, melyeknek kiküszöbölésével a próbaterhelési görbe meghatározása pontosabbá válhat. Hazánkban a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTI) már csaknem 10 éve gyűjti és rendszerezi a cölöp- és résfal próbaterhelési adatokat és az Építési és Városfejlesztési Minisztérium (ÊVM) megbízásából évente sokszorosítva kiadja a tervezők és kivitelezők részére az előző évi gyűjtést. A gyűjteményben az adatok cölöpfajtánként és a csúcsnál levő talajnem szerint vannak csoportosítva. Eddig mintegy 1200 cölöppróbaterhelés adatait gyűjtöttük össze. Az évente mindig azonos szempontok alapján készített gyűjtemény nagy előnye, hogy értékelést nem ad, tehát befolyásolásmentesen használható fel bármely további kutatás esetén. Ez a hatalmas adatmennyiséget tartalmazó gyűjtemény lehetőséget adott arra, hogy statisztikai feldolgozással összefüggéseket állapítsunk meg a terhelés és konszolidált süllyedés, ill. az idő és süllyedés között. Az összetartozó értékeknek matematikai formában statisztikus függvény alakjában való kifejezése az alábbi előnyökkel jár: — a már elvégzett próbaterhelések adatai a statisztikai alapon meghatározott paraméterek megadásával egyszerű formában, bármikor reprodukálhatóan leírhatók, — az egyes próbaterhelésekre meghatározott paraméterek és a talajfizikai jellemzők között elméleti meggondolások alapján nagymennyiségű adat felhasználásával a jövőben korreláció lesz megállapítható a korrelációs szorosságának megadásával, — a próbaterhelési adatok gyűjtése nem rajzi ábrázolással, hanem a paraméterek megadásával, tehát számítógépes adatgyűjtésre és felhasználásra alkalmas módon történhet, — a tervezés során az alapok rugóállandóját, vagyis a terhelés és süllyedés hányadosát valósághűen, a süllyedéstől függően lehet felvenni, és a cölöpalap süllyedését ennek figyelembevételével lehet számítógépre programozható módon kiszámítani. Az elméletileg lehetséges terhelési görbét jellemző P = f(y) függvények és azok differenciálhányadosának értékeit y süllyedés szélső értékeinél (0,00) az I. táblázat mutatja be. Ez a táblázat azt mutatja, hogy ha nincs terhelés (P = 0), a süllyedés is 0. A görbe kezdőérintője ekkor vagy a vízszintes tengellyel esik egybe, tehát értéke végtelen, vagy egy meghatározott hajlású; tehát értéke konkrét szám. Végtelen nagy süllyedés vagy egy határozott terhelésnél, a törőértéknél jelentkezik, vagy — amint azt a gyakorlat sokszor bizonyítja — nincs határozott törőérték, mert a terhelés növelésével a süllyedés is állandóan nő. Végtelen nagy süllyedésnél a görbe végérintője igy vagy függőleges, vagy meghatározott hajlású. Egyéb — feldolgozási — szempontokat is figyelembe véve a fenti feltételeknek eleget tevő függvények közül a II. táblázatban foglaltakat vizsgáltuk. Az egyes függvények paramétereit a próbaterhelési adatokból számítással határoztuk meg. Ennek módszerét a P = ay + bYy függvényen mutatjuk be. Mivel kettőnél több összetartozó P és y értékünk van, úgy kell az a és b értékeket megállapítani, hogy a velük meghatározott függvény minél jobban illeszkedjék a mért adatokra. A függvénymegközelítéssel elkövetett hiba (ay + b^y- P) egy összetartozó értékpárnál. Feltétel, hogy a hibák négyzetösszege a függvény vizsgált tartományában minimum legyen 2. Terhelés-süllyedésijgörbe vizsgálata I 2 minimum .
