Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Sárváry István: Nyomjelzési kísérletek néhány elvi és gyakorlati kérdése

Víznyomjelzési kísérletek 471 Eredeti adatsor Első átlagolás Második, átlagolás Harmadik átlagolás D OOOOOOOOO oooooooooo o I Hí. 93531 13. ábra. Az átkaroló átlagolás lépcsős alkalmazása változó sűrűségű adatsor esetében Fig. 13. Staggered application of moving averages to a data series of variable frequency Figure 13. Application échelonnée de la formation de moyennes d'enveloppement en cas d'un ensemble de relevés d'une fréquence variable Bild 13. Stufenweise Anwendung der beweglichen Mittelbildung bei einer Datenserie wechselnder Dichte tehát éppen a festék beérkezésének idő-adatait veszítjük el, aminek helyes megállapításán a vizsgálat sikere múlik. Fentiek miatt sokkal helyesebb a mozgó- (átkaroló-) átlagolás alkalmazása. Itt viszont nehézséget jelent, hogy az időben ritkuló adatsor ugrásszerű sűrűségváltozásainál az átkarolás érvényességi tartománya szükségszerűen féloldalas lesz. Emiatt már az első lépcsőben is csak rövid, 3-as átkarolást alkalmazzunk. Először a legelső, legnagyobb sűrűségű adatsor-szakaszon végezzük el az átlagolást (13. ábra). Az így kapott értéksort ezután úgy ritkítjuk meg, hogy a pontok egymás utáni sűrűsége megegyezzen a soron következő adatsor-szakasz sűrűségével. Ezt az eljárást egymásután többször is alkalmazhatjuk. így aránylag kevés információ megy veszendőbe, és a nagyobb sűrűségű első adatsor-szakaszok megbízhatósága továbbra is nagyobb lesz, egységes átlagolás mellett. A jelzőanyag első beérkezésének időpontját, vagyis a koncentrációhullám homlokfrontjának helyét természetesen az arra vonatkozó sűrűbb adatsor alapján kell gondos mérlegeléssel megállapítani. Erre már csak azért is kényszerítve vagyunk, mert a több lépcsőben végzett átkaroló átlagolással az adatsor eleje az időben fokozatosan előre csúszik. A hullám alakja végül is a különböző sűrűségű szakaszokra készült átlagolt adatsorok szintetizálásával állítható össze. IRODALOM 1. Balázs D. (1957): A teresztenyei barlangrendszer. Kézirat. 2. Balázs D.—Hazslinszky T. (1960): Újabb hidrográfiai adatok az északborsodi karszton. Karszt és Barlangkutatási Tájékoztató, XII. sz. 3. Borbély S. (1962): A Létrástetői barlang kutatása. Karszt és Barlangkutatási Tájékoztató, VIII—X. sz. 4. Burger, A.—Hubertet, L. (1975): Hydrogeology of Karstic Terrains Published by IAH. Paris. 5. Burin, К.

—

Spassov, К.

—

Koler, D.

—

Apostolov, D.

—

Dellcher, P. (1975): Two Experiments in Tracing Karst Underground Waters with Bromide, Using Neutron Activation Analysis in Bulgaria. Proc. of the IV. National Speleological Congress of Jougoslavia, Ljubljana. 6. Dénes Gy. (1970): Ujabb adalékok a tornai Alsóhegy karszthldrográfiájához. Karszt és Barlangkutatási Tájékoztató, VI. sz. 7. Gyenge L. (1961 : A Szinva forrás szerepe Miskolc vízellátásában. Karszt és Barlangkutatási Tájékoztató, IX. sz. 8. Hazslinszky T. (1965): Az északborsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrográfiai kérdése. Hidrológiai Közlöny, 6. sz. 9. Jakucs L. (1954): A Békebarlang felfedezése. Gondolat Kiadó, Budapest. 10. Jakucs L. (1959): Felfedező utakon a föld alatt. Gondolat Kiadó, Bp. 11. Job, С.

—Zöll, J. (1969): Zur Frage der Herkunft des Gasteiner Termalwassers. Különlenyomat a Steirische Beiträge zur Hydrogeologie c. folyóiratból. Graz.