Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Sárváry István: Nyomjelzési kísérletek néhány elvi és gyakorlati kérdése

Víznyomjelzési kísérletek 453 S. ábra. Közeli kapcsolat esetében megnő a festékhullám észlelhető hossza Fig. 5. In the case of a close connection the observable length of the dye wave is extended Figure 5. En cas d'un rapport intime la longueur observable de l'onde de colorant s'accroît. Bild 5. Bei engerer Beziehung nimmt die wahrnehmbare Länge der Tracerwelle zu 4. Az alapszint megvonása A megfigyelési pontokon az alkalmazott jelzőanyag esetleg megtalálható természetes körülmények között is, alacsony koncentrációban. De a természetben elő nem forduló jelzőanyag kimutatásának is van alsó határa, amelynél kisebb koncentráció már nem észlelhető biztonságosan. Ezért a kiértékeléshez alapszintet kell megállapítani. Alapszintnek nevezzük a használt jelzőanyagnak azt a koncentrációját, amelynél kisebb töménységet nem veszünk figyelembe az értékelés során. Az alapszint tehát megállapodás kérdése. Nagysága három tényezőtől függ: 1. az alkalmazott jelzőanyagtól, 2. a kimutatási módszer érzékenységétől, és 3. a használt jelzőanyag kimutatott komponensének természetes koncentrációjától a megfigyelési ponton. Általános irányelvként kimondhatjuk, hogy a kijelölt alapszintet, tehát a nem értékelhető információmező felső határát nem érdemes nagyon leszorítani. A festék alig kimutatható beérkezése amúgy sem meggyőző, a biztos kapcsolatok esetében pedig — mint azt alább példák elemzésével is bemutatjuk — majdnem mindegy, hogy hol húztuk meg az alapszintet. Bár az alapszintet az értékelést megelőzően kell megállapítani, a kísérlet kezdeténél korábbi mérések alapján, mégis előfordulhat, hogy a kísérlet folyamán kapott újabb adatok alapján magasabbra kell azt emelnünk. Az alábbiakban sorravesszük az alapszint megállapításnál figyelembeveendő szempontokat: a) Az alapszint függése a jelzőanyagtól A használt „festék" technikai értelemben véve lehet diszkrét vagy folyamatos eloszlású anyag, ezenkívül természetes körülmények között előfordulhat a vízben vagy sem. — Diszkrét eloszlású, természetes előfordulású anyag pl. a lycopodium spóra. Számos előnye ellenére éppen a természetbeni előfordulása és a kísérletet végzők