Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Kováts Zoltán-Kalmár István-Hajós Béla: A Fertő tó vízgazdálkodási és hasznosítási kérdései

436 Kováts Z.—Kalmár I.—Hajós В. Ez az összefüggés lehetőséget nyújt arra, hogy a nádövezetnek a tó összpárolgásában jelentős szerepet játszó, de még kevéssé ismert párolgását közelítőleg meghatározzuk. Л készletváltozás és a csapadék között a 16. ábrán bemutatott kapcsolat matematikai formában а К = f(C) kifejezéssel írható fel. Felírható azonban a készletváltozás a tényezők szintéziseként is: K = f (Q=C + H-P Az egyenlet további átrendezésének grafikus megoldását tartalmazza a 17. ábra. A kapcsolati vonalakat a következőképpen szerkesztettük. A készletváltozásból levontuk az azt előidéző csapadékot, majd tovább a csapadékhoz tartozó hozzáfolyást a 15. ábrán közölt összefüggésből és így kaptuk végeredményül az összpárolgást kifejező kapcsolati vonalat. Az összpárolgás nagyon szűk határok között mozog és meglepő, hogy a csapadék növekedésével arányosan nő. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a nyílt vízfelület párolgására kedvezőtlen csapadékos, hűvös években a nádövezet transzspirációjára kedvező (állandó és aránylag magas) vízborítás alakul ki, száraz években pedig hiába párologtat a nyílt vízfelület sok vizet, a nádövezet szárazrakerülése miatt erősen lecsökken annak transzspirációja. E két ellentétes hatás eredményeként alakulhat ki az időjárástól (csapadéktól) látszólag alig függő, évenként mindig közel azonos értékű összpárolgás. E feltételezés igazolásaként tovább elemeztük az összpárolgást. Berajzoltuk a kutatók által a nyílt vízfelületre külön kiszámított párolgáseloszlási értékeket, majd a nádövezet párolgását az össz- és a nyíltvíz párolgás ismeretében grafikusan K-f(C) - С+И-Р 17. ábra. összefüggés a csapadék és a tényezők között Fig. 17. Parcipitation vs. the relevant factors Bild 17. Beziehung zwischen dem Niederschlag und den übrigen Faktoren