Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Kováts Zoltán-Kalmár István-Hajós Béla: A Fertő tó vízgazdálkodási és hasznosítási kérdései

420 Kováts Z.—Kalmár I.—Hajós В. 4. ábra. A tó helyszínrajza a középkorban Fig. 4. Map of the lake area in the Mediaeval Age Bild 4. Mittelalterlicher Lageplan des Sees d) A tómeder feltöltődése és nádövezetének fejlődése A tófelmérés alapján számítható a mederfenék iszapjának térfogata és eloszlása. A 115,50 m A. f. vízszinthez tartozó feliszapolódottság arányának eltolódása a déli — tehát a magyar — tőrész rovására szembetűnő. A feliszapolódás mértéke északról-délre fokozatosan növekszik, mert a tómederben felgyülemlő iszapot az uralkodó szélmozgás következtében kialakuló áramlás a partmenti sekélyebb részekre sodorja és ott a nádasban lerakja, elősegítve ezzel a nádövezet további fejlődését. A déli tórész délnyugati öble valóságos iszapcsapdaként működhetett és ennek eredménye volt az itt bekövetkező erőteljesebb feltöltődés és elnádasodás. A feltöltődés tendenciáját és törvényszerűségét a tó léte és a szükséges beavatkozások megtétele szempontjából vizsgálni kell. Az ismert Fertő-tó felmérő és kutató Fritz Kopf végzett először ilyen értelmű számításokat, éppen a Rábaszabályozó felmérési anyagának felhasználásával. Szerkesztett egy grafikont a feltöltődés folyamatára (8. ábra) és egyet az elnádasodásra (9. ábra) az osztrák tófelmé-