Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Kováts Zoltán-Kalmár István-Hajós Béla: A Fertő tó vízgazdálkodási és hasznosítási kérdései

418 Kováts Z.—Kalmár I.—Hajós В. A felszínalatti vízutánpótlódás szempontjából a vízgyűjtő hidrogeológiai helyzetét kell tekintetbe venni, melynél a tó felé lejtő vízvezető rétegek a lényegesek. A tómedence geohidrológiai vízgyűjtőterülete kisebb mint a felszíni; kiterjedését kereken 444 km

2-rel veszik számításba, melyből a Parndorfi fennsík és tószögiét 184 km

2, és a Vulka-medence 163 km

2-el szerepel. c) A Fertő-tó mederviszonyai A tó kiterjedését, nagyságát és mélységeit pontosan csak a tórészek 1963. évi osztrák és az 1967. évi magyar részletes felmérés alapján ismerjük. Voltak ugyan korábbi felvételek, térképanyagra támaszkodó becslések, melyek a tényleges állapottól nagymértékben eltértek. Néhány ábrát mutatunk be a tó régi térképi ábrázolásáról (3., 4. ábrák), melyek nem annyira a tóra, mint inkább a térképrajzoló fantáziájára utalnak. A monarchia térképei voltak az első hiteles ábrázolások az 1830-as évekből (5. ábra), melyeket azután a századfordulón végzett kataszteri felmérések már megbízható és műszakilag értékelhető térképe zárt be. A kataszteri felmérés alapján szerkesztett 1:25 000 m. a. térkép (6. ábra) már hű képet ad a tó századfordulói állapotáról. A Fertő-tó első felmérését 1886-ban a Monarchia Katonai Térképészeti Intézete végezte el, a tó akkori kiszáradt állapotában. F. Kopf szerint ez az első felmérés nem helytálló, mert e szerint a tóban vízzel teli állapotban 6,5 m-es vízmélységek is adódnának, ami nyilvánvalóan lehetetlen, mert jelenlegi ismereteink szerint 2,4 m-nél nagyobb vízmélység nem állhatott elő. Az 1901-es felmérés (6. ábra) ránk maradt hézagos anyaga is kétséget kelt a megbízhatóságot illetően. A Rábaszabályozó Társulat mérnökei 1:14 400 méretarányú kataszteri felvételek alapján szerkesztett térképen keresztszelvényeket ábrázoltak, melyek hasonlító síkját 185,0 m társulati függőben, azaz kereken 114,50 m A. f. szintben vették fel. Rétegvonalas tófenék térképet nem szerkesztettek, de ábrázolták a 185-ös függő, azaz 114,50 m Orsz. mélység vonalát. A helyszínrajzon feltüntettük a pontos tófelmérés 114,50 m-es szintvonalát, és ezek összevetése helyenként furcsa ellentmondást eredményez. Megbízható képet a tómeder mai állapotáról csak az 1963. évi osztrák és az 1967. évi magyar tőrész felmérése után nyerhettünk. A felmérések — azonos elvek szerint — keresztszelvények felvételéből állottak, melyek mérési pontossága ±3 cm volt, a keresztszelvények helyét pedig a parton előállított alappontokhoz bemérték. A mérések során megállapították a nádsáv szélét és megmérték a laza iszapvastagságát. A mérési szelvények és azok alapján szerkesztett 10 cm-es rétegvonalas térkép a 7. ábrán látható. Osztrák részről 23 db 161 km hosszú szelvényt vettek fel, melyből 51 km esett a nádsávba, fajlagos keresztszelvényhossz 0,7 km/km

2 volt, míg magyar részről 17 db 74 km összhosszúságú szelvényt vettek fel, melyből 58 km esett a nádsávba, és kereken 1,0 km/km

2 volt a fajlagos keresztszelvény hossz.