Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Kováts Zoltán-Kalmár István-Hajós Béla: A Fertő tó vízgazdálkodási és hasznosítási kérdései

A FERTŐ-TÓ VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS HASZNOSÍTÁSI KÉRDÉSEI KOVÁTS ZOLTÁN-KALMÁR ISTVÁN-Dr. HAJÓS BÉLA

1 J. A Fertő-tó morfológiája Fertő-tó földtani, földrajzi és vízgazdálkodási kérdéseinek tárgyalásánál nem szorítkozhatunk pusztán a magyar tórészre és a magyarországi Fertő-tájra. A természet a politikai határokat nem veszi figyelembe, ezért az egész tó jellemzése a cél (1. ábra). A kettéosztottság azonban egy kicsit rányomja a bélyegét a kutatófeltáró munkára és méginkább a hasznosításra. Kisalföld nyugati szélén, a Hanság lápvilágával valamikor összefüggő Fertő-tó mint Közép-Európa legnagyobb és legnyugatibb fekvésű szikes sztyeppe tava különleges természeti adottságokkal rendelkezik ; a nagy vízfelület hatással van a környék mikroklímájára, és ma már — különösen a tó ausztriai részén — az idegenforgalomra is nagy vonzerőt gyakorol. a) A Fertő-tó kialakulása A tó geomorfológiai adottságai tekintetében elsőként a tó kialakulásának kérdése vetődik fel, azaz, hogy a tó élete honnan indult és hogyan alakul a későbbi időkben. A legutóbbi idők kutatásai szerint a tó medencéjét nem szélerózió, nem az ős-Duna alakította és nem pannon tengeri maradvány, hanem a felső pleisztocén azon kéregmozgásai során keletkezett, melyek mindkét Alföld peremvidékein ismertek. Igaz, a Fertő-tó a Lajta-hegység és a Kis-Kárpátok közötti szélkapuban fekszik, hiszen az uralkodó szelek északról fújnak erős denivellációt okozva a vízfelszínben, mégsem találhatók meg a környezet más alkalmas helyein a számottevőbb defláció nyomai. A folyómeder elmélethez sem kerültek elő olyan fúrásadatok, melyek a tavi lerakódások bázisában bárhol is jelentősebb mennyiségű kavicsot mutattak volna ki. Az a következtetés a reális, miszerint a környék kavicstakaróinak (Parndorfi plató, Fertőzug, Ikva soproni törmelékkúpja) kiépítése idején a Fertő-tó medencéje még nem alakult ki. Mivel a parndorfi plató kavicsanyaga dunai eredetű, a Fertőzúg kavicstakarója pedig egyidős a kisalföldi Mosoni síkság közép-pleisztocén, ill. Riss-eljegesedés-kori kavicsrétegével, azt állítják a kutatók, hogy a Fertőről a felső-pleisztocénig nem is beszélhetünk. A medence süllyedésének számos tanújele van, ilyenek: a Parndorfi plató DNY-i oldalának merev DK-i letörése, a déli tóperem meredek leszakadása, a tó körüli ásványvízforrások jelenléte, a tó Ny-i oldalán futó ún. nezsideri törés, és az Illmitztől délfelé bekanyarodó ún. barátudvari törés, valamint a nyugati oldalon a felszint építő régebbi üledékek hirtelen befejeződése. 1 Kovdts Zoltán oki. mérnök, Kalmár István oki. mérnök, dr. Hajós Béla oki. mérnök, a műsz. tud. kandidátusa, Északdunántúli Vízügyi Igazgatósán (Győr)