Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Molnár László: Többcélú vízgazdálkodás a Keleti-Főcsatornától a deberceni erdőspusztákig

Többcélú vízgazdálkodás Debrecen térségében 403 koncepciónk értelmezése szerint tehát terminológiailag nem a leghelyesebb a „belvíz" szó használata, hiszen ahhoz tradíciók folytán védekezési tartalom tapad. Mi vízkészletnek tekintjük, azért használjuk a „belvízgazdálkodás" kifejezést, de legalkalmasabbnak a vízi környezet fejlesztés fogalmát érdemes elfogadni. Vízminőségi helyzet: Vízvizsgáló laboratóriumunk vizsgálatait kiterjesztette csaknem valamennyi fontos mellékág ellenőrzésére, és beható tanulmányozására. Megállapítottuk, hogy az Alsónyírvíz vízgyűjtő vízfolyásainak vízminőségi viszonyait elsősorban a vizekbe bejutó növényi tápanyagok ún. diffúz formái pl.: a talajerózió, műtrágyaveszteség, házi és vadon élő állatok váladékai, eső, por stb. alakítják ki. A területen kialakított tavak vízminőségét viszont a tápvizektől eltérően nemcsak a vízgyűjtőről lekerült oldott és lebegőanyagok, hanem elsősorban ezen kialakuló természetes biológiai folyamatok eredményei befolyásolják. A vizsgálatok bizonyították, hogy a tavakban a feltöltés időszakában alacsony szervesanyagtartalmú, közepesen kemény, viszonylag magas foszfortartalmú víz gyűlik össze. A vízminőségi összetevők változásában elsődleges szerepet az algák játsszák, melyek túlzott elszaporodása eredményeként ún. vízvirágzás, azaz másodlagos szennyeződés léphet fel. 4. Az erdöspuszták átalakítása Az előzőek alapján a természeti feltételek rendelkezésre állnak. Vízgazdálkodási szempontból a vízkészletek adottak, azokat megfelelő műszaki létesítményekkel kell szabályozni. A Kati-ér vízgyűjtőjén létesítményeinknek alapvetően két fontos feladatot kell megoldani : az egyik a környezetfejlesztés, a másik a vízgyűjtő fajlagos belvízlevezető kapacitásának fejlesztése. A fajlagos levezető kapacitás növelése megoldható lett volna vagy a vízlevezető útvonalak bővítésével (csatornák kotrása), vagy belvíztározás útján. Gazdasági számításaink alapján a két alternatíva költsége közel azonos összeget mutatott. Ha azonban tekintetbe vesszük a tározók — korábban részletezett — kedvező ökológiai hatását, valamint egyéb hsznosítási lehetőségeit, egyértelművé válik a feladatnak tározás útján történő megoldása. Látható tehát, hogy a különböző vízgazdálkodási érdekek összehangolhatok, de nemcsak egymással, hanem — és remélve minél szélesebb körben — a környezetfejlesztési érdekekkel is. Jól szolgálva ezzel a legfontosabb természeti kincseink — a föld és a víz — védelmét, a mező- és erdőgazdálkodás, valamint a vízzel való okszerű gazdálkodás közös érdekeit. a) Tározók kialakítása A tározókat a terület mélyfekvésű területein alakítottuk ki. Elvi elrendezésüket tekintve túlnyomórészt völgyzárógátas tározók és gravitációs töltésűek. A tározók célját és funkcióját 4 fő csoportba sorolhatjuk: a) Belvizes csúcstározók: Belvízcsúcsok idején kerülnek feltöltésre, ezáltal megtakarítható a vízszállító útvonalak bővítése. A terület legfelső (É-i) részén kerülnek kialakításra. A későbbiek folyamán vízpótlást biztosítanak az alattuk levő tározók részére. b) Többcélú belvíztározók: A vízgyűjtő középső részén, Erdőspuszta területén létesültek. Belvízi csúcstározáson kívül, a délebbre fekvő közcélú tavak vízbázisát 5«