Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Böcskei László-Écsi Imre-Nagy Gábor-Vigh Zoltán: A mosonmagyaróvári duzzasztómű építése

28 Böcskei L.—

Êcsi I

.

—Nagy G.—Vigh Z. található. A talajmechanikai szakvéleményt figyelembe véve ezért a duzzasztómű alapozási megoldására a tervező több alternatívát dolgozott ki. így — síkalapozásos módszert (nyíltvíztartással), ami gyors kivitelezést eredményezett volna, de alkalmazását a talajmechanikai szakvélemény miatt elvetették, mert a jellegzetes szigetközi kavicsos altalaj vízáteresztő képessége nagyfokú. (A talajmechanikai szakvélemény helyességét később igazolták a műtárgy környezetében más célból feltárt munkagödrök, a nyílt víztartások jellemző adatai.) — vibrációs úton lehajtott acélszádlemezes és résfalas munkagödör körülzárását és — szekrényalapozásos megoldást. Megoldásként a vasbeton süllyesztó'szekrény

es és viz alatti betonozásos módszert választották, figyelembe véve azt is, hogy a vízügyi igazgatóság saját munkában ilyen alapozással már több jelentős létesítményt kedvező eredménnyel készített. (Természetesen valamivel kisebb nagyságrendben.) A duzzasztómű — a technológiai tervnek megfelelően — több munkafázisban épült, melyek a körtöltés és munkaszint készítése után a következők voltak (7. ábra): 1. VB szekrény készítése, 2. VB szekrény süllyesztése (113,00 mA. f. szintre), 3. ideiglenes VB zárófal készítése, 4. VB szekrény süllyesztése (110,00 mA. f. szintre), víz alatti betonozás, 5. szivárgó kavicsréteg, aljzatbeton és VB fenéklemez készítése, 6. VB pillérek, hídszerkezet, támfalak építése. A duzzasztómű a Mosoni-Duna medrében épült, ezért a körtöltés és a munkaszintek elkészítéséhez a mederből a vizet el kellett terelni, amelyet 20 méter fenékszélességű, 220 méter hosszú, mederátvágással oldottak meg. (A mederátvágás a duzzasztómű elkészülte után a Q = 85 m

3/s-nál nagyobb árvízhozamok levezetésében vesz részt.) Ezután az építés egyes fázisait a következőkben ismertetjük: 1. VB szekrény készítése A körtöltés védelmében épült meg a VB süllyesztőszekrény (S. ábra). Méreteit a duzzasztómű nyílásméretei, és a szerkezeti kialakítása határozták meg. Alapterülete 375 m

2, fő határoló méretei: 24,8x15,3 m, magassága: 8,4 méter, súlya : 1200 Mp. A szekrény a technológiai tervnek megfelelően épült: először a szekrény alátámasztását szolgáló előregyártott VB elemek (párnapallók), ezt követően a ráhelyezett idomacélból vágóéi, majd a betonozáshoz szükséges zsaluszerkezet és állványzat készült el. Öt betonozási ütemben összesen 481 m

3 В 200-as minőségű betont építettek be, amely a VB szekrény teljes szerkezetét adta. A nagy tömegű beton előállítása megkövetelte a folyamatos, megszakítás nélküli munkavégzést, azt, hogy a betonozási rétegek kötésidőn belül kerüljenek egymásra. A minőségi követelmények és a beépítésre kerülő nagy betonmennyiségek helyszíni betongyártó telep létesítését tették szükségessé. A beton adalékanyagát közúton szállították a helyszínre a hegyeshalmi kavicsbányából. Az adalékanyag jellemzői a szemmegoszlási görbe alapján javítás nélkül megfeleltek a vízzáró követelményű beton előállításának. A szállítás folyamatos volt, de a helyszínen csak egy betonozási szakasznak megfelelő mennyiséget tároltak. A betonozáshoz szükséges cementet közúton — szállították a felhasználásnak megfelelő ütemezésben és mennyiségben, a vízszükségletet a városi közmű csővezetékéből biztosították, A betonacélt