Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
3. füzet - Colenbrander, H. J.: A hidrológiai és vízháztartási kutatás Hollandiában
A hidrológiai kutatás Hollandiában 387 nagy intézet a hidrológiai és vízháztartási kutatások részére. A kutatás erősen szétszórt helyeken jelentkezik, kisebb-nagyobb intézetekben és osztályokon. Ezek aztán az egyes részterületekkel foglalkoznak : így ivó és ipari vízellátás, vízkormányzás, mezőgazdaság, természetvédelem stb. Az egyes részproblémák erősen szétválasztottak, megfogásra azonban lassacskán lehetetlenné vált és sok apró kutatás létesítése elvben ellenzett. Manapság sok problémát olyan kutatócsoportok tanulmányoznak, melyek összetétele több tudományági. Fontossá vált. tehát a kutatás szervezettsége és koordinálása, amelynél többek között a folyamatban levő és már kivitelezett munkák jó információáramlása alapvető fontosságú. Egyébként meg kell jegyeznünk, hogy Hollandiában már 1946-ban felállították a Hidrológiai Kutatások Bizottságát a TNO-ban ((CHO-TNO f, ahol már akkor előtérben állt az együttműködés szándéka. Hollandiában majd minden nagyobb intézmény és szolgálat, amelyik a hidrológia és a vízháztartás területén dolgozik, részt vesz a bizottságban. A legfontosabb jellemzője az összetételbeni igen nagy különbözőségek. Mind a részmunkaterületeket illetően (mezőgazdaság, ivóvízellátás, vízkormányozás stb.), mind a tagintézmények természetét illetően, melyek átfedik illetve magukban foglalják a tudományos oktatás, kutatás és kormányzás területét is. A bizottság tehát egyrészt kapcsolatot létesít az egyes kutatási intézmények, másrészt összekötő kapocs a kutatási és kormányzási intézmények között. A 6. ábrában vázlatát adjuk annak, hogy kb. 85 tag hogyan oszlik meg az egyes részterületek között. A CHO-TNO éveken át egy központi kapcsolati pontként működött, többek között azáltal, hogy rendszeresen műszaki találkozókat szervezett. A hidrológia és a vízháztartás iránt erősen növekvő érdeklődés, valamint a problémák egyre növekvő bonyolultsága miatt a 60-as évek vége felé felmerült a bizottság tevékenységének aktívabbá tétele iránti igény. Ezért 1975-ben úgy határoztak, hogy a bizottság titkárságát kiterjesztik, egy külön titkársági irodát hoznak létre. A CHO-TNO iroda ellátja a bizottságnak mind adminisztratív, mind műszakitudományos tevékenységét. A CHO-TNO tehát elsősorban a tagintézmények közötti együttműködésre és a kutatásra helyezi a hangsúlyt. Emellett a bizottságnak világos szerepe van az egyes kutatók összekapcsolásában is. A kutatók egyesületei azonban nem tagjai a CHO-nak. A különféle egyesületek, melyeknek csupán egyéni tagjai vannak, a Hidrológiai Központi Alapítványban dolgoznak együtt (SHC), melyben a jobb koordináció érdekében a CHO is képviselteti megát. Az SHC-ben beszélik meg a különböző egyesületek által szervezett összejövetelek témáit és időpontjait. Nemzetközi kapcsolatok Végül röviden foglalkozunk még azokkal a kapcsolatokkal, melyek a holland kutatóvilág és a nemzetközi szervezetek között a hidrológia és a vízháztartás területén fennállnak. Nem foglalkozunk azokkal a kétoldalú kapcsolatokkal, melyek a különféle holland és külföldi intézetek között állnak fenn és ugyanígy nem foglalkozunk a külföldi fejlesztési munkákkal sem. Az.egyik legjelentősebb nemzetközi 2 A CHO-TNO holland elnevezések rövidítést jeleivel jellemzett Intézmény magyarázatát lásd az 1. lábjegyzetben. 4'
