Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Colenbrander, H. J.: A hidrológiai és vízháztartási kutatás Hollandiában

A hidrológiai kutatás Hollandiában 385 Egy valóban integrált kutatás sokkal komplexebb és sokkal több igényt támasztanak irántuk. Ezért az ilyen típusú kutatásnak erősen sokoldalú jellege van és sok szakterület szakértőjét vonják be ezekbe a munkákba. Ilyen például a vízháztariási vizsgálat, melynél többek között a hajózás, az ivó és ipari víznyerés, a mezőgazdaság, az üdülés és a természetvédelem is szerepet játszik. Mind országos, mind regionális méretben folynak ilyen kutatások. Ezek magukban foglalják a már említett, a rendelkezésre álló vízmennyiségek felmérésére vonatkozó vizsgálatokat, a különféle részkövetelmények érdekében folytatott vízigény kutatásokat, azokat a módokat, ahogy az egyes vízigények egymással szemben mérlegelhetők, valamint azt a módot, ahogy ezek az igények kielégíthetők. Ezen a téren a legfontosabb kutatás az állami vízügyi szolgálat által kezdeményezett PAWN-kutatás (

Policy Analysis о/ the Watermanagement in the Netherlands). Ennek a kutatásnak az eredményei többek között igen fontosak a vízkormányzás terén való jogi szabályozás létrehozásához. Ezzel röviden fogunk foglalkozni a következő fejezetben. 2. A vízkormányzás és jogi szabályozás szervezete Amint egész Hollandia betelepítettségét történelmileg a víz határozta meg, ugyanúgy a vízkormányzás szervezete is a történelemhez kötődik. A polderekés víztársulatok, melyek a vízkormányzás regionális munkáját végzik, Hollandia legrégibb közjogi testületei. Az első poldereket már a XIII. és XIV. században állították fel. Csupán sokkal később jött létre az állami vízügyi szolgálat és a megyei vízügyi szolgálatok, melyek a vízkormányzás terén szintén fontos feladatot töltenek be. A polderek és vízügyi társulatok területük nem minden vízkormányzási kérdésében illetékesek. Az ivóvízellátásra és a szennyvíztisztításra más szervek létesültek. Az ivóvízellátás a regionális és tanácsi vízművek feladata, míg a felszíni vizek vízminőségének kormányzása a vízügyi társulatok mellett, sokszor külön a megye által felállított vízműtársulatok útján bonyolódik le (5. ábra). A vízkormányzás szervezete a gyakorlatban problémákat vethet fel, a kormányzás egészét tekintve következetlen, szervezete, valamint a néha nem egészen világos feladatmegosztás miatt az egyes szervezetek között. így az engedélykiadás rendszere megyéről megyére változhat, bár bizonyos területeken már vannak általános érvényű jogi rendszabályok. Ez érvényes például a felszíni vizek minőségének védelmére is, melyet a Felszíni Vizek Tisztasági Törvénye szabályoz. E törvény keretében többek között ötévenként javasolt több éves programot állítanak össze a vízszennyeződések leküzdésére. A talajvíz minőségi védelme eddig kizárólag a kommunális vízellátás érdekében történt. A talajvíznyerő helyek védelmére szabályokat hoztak az egyes tanácsi határozatokban és megyei védőrendelkezésekben. Előkészítés alatt áll egy országos törvény, mely a talaj és a talajvíz szennyeződés elleni védelmére vonatkozik. Ugyanez érvényes a vegyi hulladékanyagok tekintetében előkészítés alatt álló törvényre. A felszíni vízből való víznyerés és az odavaló víz bebocsátás állami, megyei és társulati engedélyekhez kötött. A talajvízből való vízkivétel engedélyét, ami az ivóvízellátást illeti, a közegészségügyi és környezethigiéniai miniszter engedélyéhez kötik, míg az ipari talajvízkivételek megyei engedélyekhez kötöttek. Annak érdekében, hogy a törvényho4 Vízügyi Közlemények