Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
3. füzet - Colenbrander, H. J.: A hidrológiai és vízháztartási kutatás Hollandiában
382 Colenbran cLer, H. J. Egyébként ebből a két csoportra való osztásból nem szabad arra következtetni, hogy a két kutatási típus egymástól teljesen különálló. Amint azt már a bevezetőben is megjegyeztük, egészen biztosan nem ez az eset. A telített és telítetlen rendszer szorosan összefügg egymással. Túl hosszú ideig tanulmányozták a két rendszert egymástól függetlenül, és alig volt valamilyen kapcsolat a telített, illetve telítetlen zónában lefolyó áramlási viszonyok szakértői között. Csupán az utolsó években alakult ki jó együttműködés. Sokat segített ezen a rendszerben való gondolkozás. Ma már olyan modellek is rendelkezésünkre állnak, melyében a két rendszert együttesen vizsgálják. Ezekre a c) részben még visszatérünk. Az első típusú vizsgálatok közé (a víznyerésre irányuló vizsgálatok) tartozik a rendelkezésre álló talajvíz-mennyiségek és azok kinyerésére vonatkozó kutatás. A rendelkezésre álló talajvíz mennyiségét elsősorban a terület geohidrológiai tulajdonságai szabják meg, míg a kinyerési lehetőségek elsősorban gazdasági tényezőktől függenek, valamint attól a kártól, melyet egy esetleges talajvízszint süllyedés más érdekelteknek okoz (1. c) rész.) Egy másik kutatás, amelyik ebbe a kategóriába tartozik, a víz felszín alatti tározásának tanulmányozása (mesterséges infiltráció). Ezt a módszert a holland dűne vidéken már nagy méretekben alkalmazzák és további kiterjesztési lehetőségeket keresnek. Ezzel kapcsolatban közelebbi vizsgálat tárgyává teszik a parti beszűrődések lehetőségét is (l. 3. és 4. ábra). A talajfizikai jellemzők meghatározása még mindig meglehetősen nagymértékben a próbaszivattyúzás útján történik. Ezek az adatok igen nagy jelentőségűek azoknak a modelleknek vizsgálatánál, melyek a talaj vízáramlás számításának tanulmányaiban játszanak szerepet. Ez a vizsgálat különösen annak rögzítésére szolgál, hogy milyen talajvízszint süllyedések következnek be a talajvíz mesterséges kitermelése következtében. A telített zónában lefolyó áramlási viszonyok tanulmányozásához tartozik a már korábban jelzett szivárgási vizsgálat, bár ez eddig nem irányult a víznyerésre. Éppúgy nem a víznyerést célozza az a kutatás, amelyik egy területről való talajvíz-elvezetéssel foglalkozik. Amennyiben azonban ez a vizsgálat a mélytalajvíz áramlására irányul, valójában mégiscsak ebbe a kutatási kategóriába tartozik. Azok a kutatások, amelyek a nagyobb csatornákba, árkokba és meglevő vízjárásokba történő vízelvezetést tárgyalják, az első kutatási kategóriába tartoznak, azaz a kutatás a vegetáció növekedési körülményeinek vizsgálatára irányul. Azoknak a kutatásoknak a központjában, melyek a különféle víztelenítő berendezések felé történő talajvíz elvezetésére irányulnak, a beszivárgási ellenállás tanulmányozása áll. A második kategóriába tartozik a telítetlen zónában bekövetkező nedvességszállítás tanulmányozása is. Itt fontos szerepet játszik többek között a kapilláris feszültség és nedvességtartalom közötti összefüggés, ill. a kapilláris vezetőképesség. Ennél a kutatásnál, amelyik elsősorban a valóságos növényi párologtatás vagy párolgás számítására irányul, igen fontos a felszín, illetve gyökérzóna alatti talajvíztükör mélysége is. Ezzel kapcsolatosan külön figyelmet fordítanak arra, hogy milyen mértékben hat a vízkitermelés következtében bekövetkezett mesterséges talajvízszint süllyedés a mezőgazdasági termelésre. Ugyancsak tanulmányozás tárgya a természetes növekedés és a talajvízszint ingadozás-nedvesség háztartás közötti összefüggés. Az említett párolgási vizsgálatokban egyben azt is vizsgálják, hogy
