Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
3. füzet - Colenbrander, H. J.: A hidrológiai és vízháztartási kutatás Hollandiában
380 Colenbran cLer, H. J. tettük azt a hálózatot, amelyen ez a modell alapul. Önmagáért szól, hogy elsősorban fontosak az előbb említett kutatások, de alapvető fontosságú, hogy elegendő adat álljon rendelkezésre. Ez érvényes többek között a hidrológiai és meteorológiai adatokra egyaránt. Mivel Hollandiában hasonló adatok gyűjtése számos intézetben és szolgálatban folyik, ezért az adatok is igen szétszórtan találhaták meg. Továbbá szolgálatról szolgálatra változik az észlelés gyakorisága is, a tárolás módja, valamint az a mód, ahogyan az adatokat a rendelkezésünkre tudják bocsátani. Annak érdekében, hogy az adatok gyűjtését, feldolgozását és hozzáférhetővé tételét jobban összegyeztethessék, jobban összehangolhassák és hogy az összes rendelkezésre álló észlelés teljesebb áttekintését biztosítsák, létrehozták a TNO hidrológiai adat archiválásának és automatikus feldolgozásának csoportját. Időközben ez a csoport két jelentést adott ki. Egyébként amit itt a vízmennyiségi adatokkal kapcsolatosan megjegyeztünk, ugyanígy érvényes a vízminőségi adatokra. 2. Felszíni vízminőség Ami a felszíni vizek minőségi szempontjaival kapcsolatos kutatásokat illeti legelőször azt kell megjegyeznünk, hogy ez a terület sokkal fiatalabb, mint a menynyiségi kutatás. Néhány évtizeddel ezelőtti időig felszíni víz vízminősége alig volt valódi tanulmány téma. Ezzel kapcsolatban kivételt kell tennünk a „természetes" szennyvízforrás — a sós beszivárgás és az a sós tengervíz — esetében, amelyik néhány folyón és tengeröblön keresztül hatol be az országba. A következőkben nem foglalkozunk mélyebben az erőteljesen vegyi és (mikrro)-biológiai irányban folytatott és a felszíni vizekkel kapcsolatos kutatásokkal. Éppoly kevéssé említjük meg a különböző kutatásokat, melyek kifejezetten a szennyvizek tisztítási technológiájára irányulnak. Sok szolgálat és intézmény sok időt és pénzt fordít a vízminőségi paraméterek mérésére. A tanulmányozásnak külön pontja, hogy melyek azok a vízminőségi paraméterek, melyekkel a leginkább jellemezhető a vízminőség, és hogy miként kell megválasztani a mintavétel időpontját, valamint gyakoriságát. A mintavétel időpontját, gyakoriságát és helyét minden esetben a lehetőségekhez mérten a kutatás céljának megfelelően kell kiválasztani. Igen fontosak a helyszíni mérések, a különféle vízminőségi modellek vizsgálatánál, amelyek most vannak kifejlesztés alatt. A vízminőségi modellek többek között egy folyó oxigénháztartásának változását írják le különféle pontterhelések hatására és különböző fizikai és biológiai folyamatoktól és mennyiségi paraméterektől függően. Igen fontos minőségi kutatás folyik a Rajna és a Maas vizének vizsgálatára. Amint azt a bevezetőben megadtuk (pl. az I. táblázat) az előbbi két folyó által szállílolt vízhozam Hollandia vízháztartása számára alapvető jelentőségű. Ezeket a vizeket igen mélyrehatóan vizsgálják mindenféle anyag előfordulásával kapcsolatosan, legyen az a normálisan előforduló anyagok sora, vagy a szerves és szervetlen mikroszennyeződések jelenléte. Ezzek kapcsolatban külön meg kell említeni a vízellátással kapcsolatos tározó öblökben folytatott minőségi vizsgálatoksorát, hiszen a tározó öblözeteket a nagy folyók vizéből származó vízzel töltik fel. Ezeknek a nyílt felszíni tározóknak a tározókapacitása jelenleg kereken 370 millió m 3-t tesz ki. Számos kutatás folyik azokkal a normákkal kapcsolatban, melyeknek a felszíni vizeknek különféle használati célok szempontjából kell eleget tennie (ivóvíz,
