Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Colenbrander, H. J.: A hidrológiai és vízháztartási kutatás Hollandiában

A hidrológiai kutatás Hollandiában 375 II. táblázat Az 1970-ban különféle célra felhasznált talaj- és felszíni vízmennyiségek (10

e m

3-ben) Talajvíz Felszíni víz összes Házi, kereskedelmi és üdülési célú felhasználás 675 215 890 Ipari (hűtővíz) (hőerőművek kivételével) 260* 2 950 3 210 Ipari (üzemi víz) 210 210 420 Hőerőművek (hűtővíz) — 8 500 8 500 Mezőgazdasági (öntözés és elárasztás, de infiltráció nélkül) 295 475 770 Összesen : 1440 12 350 13 790 » Ezen belül 80 x 10

e m

3 sós talajvíz. nyerés, hanem annál inkább a mezőgazdasági termékek és általában a .vegetáció az, aminek a talajvíznél jelentős szerepe van (I. és II. táblázat). A talajvíz így Hollandiában igen jelentős szerepet kap, már csak azért is, mert a talajvízszint majdnem mindenütt a felszínhez közel fekszik (I. ábra). A poldervidékeken és a belvizi öblözetekben a talajvíz szintje a terepszint alatt 10—150 cm mélységek között változik és a valamivel magasabban fekvő területeken 50 és 400 cm között van. Csupán az ország egyes középső és észak-keleti területein, valamint délen fordul elő mélyebben fekvő talajvíz, felszín alatt 50—70 m mélységben is. Tekintettel arra a hatásra, melyet ezek az adottságok különböző kutatások indítására gyakorolnak, még rá kell mutatnunk két fontos szempontra is. Az első arra a szoros összefüggésre vonatkozik, amely a felszíni vízrendszer (a csatornák, folyók, árkok, tavak stb.) és a talafvízrendszer között van. Ezek között fekszik a telítetlen rendszer, amelyik igen fontos kapocsszerepet tölt be. A szoros összefüggés azzal a következménnyel jár, hogy sok hidrológiai folyamai helyesen csupán akkor írható le, ha részrendszerek kölcsönös cserehatását is figyelembe vesszük. A kölcsönös összefüggés például kitűnik a III. táblázatban megadott számokból. A táblázatban azt a hatást mutattuk be, melyet talajvízből történő mesterséges vízkiemelés gyakorol, többek között a terület párolgására és lecsapolására. A második fontos szempont, melyre még rá kell mutatnunk, a vízmennyiség és a vízminőség közötti összefüggésre vonatkozik. Egy-egy vízfolyáson ugyanis a vízminőség változását jelentősen befolyásolják különféle mennyiségi paraméterek (áramlási sebesség, vízmélység stb.). Ez szükségessé teszi, hogy a vízmennyiségi és vízminőségi vizsgálatokat egymással szoros összefüggésben hajtsák végre. Hogy Hollandia hidrológiai és vízháztartási helyzetének általános vázlatát teljessé tegyük, hasznos lehet, hogy a bevezető végén mind az ország egészére, mind egy szabadon választott lefolyási területre megadjuk a közepes vízmérleget (/V. táblázat). Hollandia azonban nem képez hidrológiai egységet és sok víz érkezik az ország határain túlról. Továbbá Hollandián belül lefolyási területenként többek között a területi tulajdonságok és a meteorológiai körülmények változása miatt a vízmérlegben nagy változások lehetségesek.