Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Kovács György: A korszerű vízrajzi munka alapelvei. I. rész: A vízrajz célja, feladatai és az adatgyűjtő hálózat kialakítása

362 Kovács György — A ,,C" típusú észlelőhálózat állomásain az adatoknak csak egy részét mérik, a többit az „A" és ,,B" állomások adatai alapján becsülve számítják a párolgás jellemzőit. Vagy a talajvíz megfigyelését végző mérőhelyeken alakítunk ki ilyen állomást (ekkor az észlelő kútcsoportok adatain kívül szükséges a felszíni lefolyás, a csapadék, a hőmérséklet, a nedvességtartalom és a tenzió ismerete), vagy a meteorológiai észlelőhelyekhez kapcsolódva (itt mérik a hőmérsékletet, a csapadékot, a napfénytartamot, esetleg az albedót és kiegészítésül szükséges a talajvíz, valamint a talajnedvesség megfigyelése). Az OMSZ és az OVH közösen megkezdte a javaslatban vázolt hálózat kialakítását. A tervezet szerint hat-nyolc „A" típusú és mintegy 20 ,,B" típusú állomás létesülne, míg a „C" típusú állomások számát a reprezentativitás figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy fokozatosan a legfontosabb vízgyűjtők a megfigyelésbe bekapcsolhatók legyenek. A légkör állapotát jellemző meteorológiai adatok A párologtató képesség (viszonyítási evapotranspiráció) meghatározásán kívül sok más vízgazdálkodási tevékenység (ár- és belvízvédelem, tározók és öntözőrendszerek üzemirányítása) igényel információt a légkör állapotáról és a vízrajzi kutatás során is törekszünk arra, hogy a hidrológiai és meteorológiai folyamatok közötti kapcsolatokat feltárjuk. Ezért a vízrajzi információ valós idejű előrejelző részrendszerében, továbbá a tájjellemző és kísérleti területeken a vízügyi szolgálat is több állomáson méri a szél, a hőmérséklet, a páranyomás és a sugárzás adatait. Ezeknek az elemeknek hálózatos meghatározására szolgáló megfigyelő helyek azonban zömmel az OMSZ kezelésében vannak. A vízrajzi állomásoknak a hoszszú idejű adatsorok kialakításában csak kisegítő szerepük van (természetesen teljesítve az üzemirányítási és kutatási feladatok megoldásának elsődleges követelményét). Ennek figyelembevételével az adatfeldolgozás és az adattárolás megoldása — véleményünk szerint — a csapadékadatok feldolgozásához hasonlóan a meteorológiai rendszeren belül oldandó meg, ezért — a számszakilag ellenőrzött adatsorok kerüljenek átadásra az OMSZ-nek; - a hálózat összes állomásainak adataival történjék meg a fizikai ellenőrzés; — az OMSZ gondoskodjék az archiválásról és a gépi adathordozón történő rögzítésről ; — a kinyomtatott (esetleg különleges esetben mágnesszalagon rögzített) adatsorok kerüljenek vissza a vízrajzi információs rendszerbe. A talajvíz megfigyelése A felszín alatt tárolt víz mennyiségének változása a vízgazdálkodási mérlegek fontos összetevője. Minthogy a fedett víztartók tározási tényezője nagyságrendekkel kisebb, mint a talajvíz-tartó réteg tározási kapacitását jellemző fajlagos vízadó képesség, ezért elsősorban a felszínközeli talaj víztükör helyzetének megfigyelését kell megoldanunk. Más vízgazdálkodási tevékenység (síkvidéki vízrendezés, öntözés) is igényli a talajvíz-felszín mélységének ismeretét, sőt építési,,alapozási tervek számára is szükséges ez az adat, valamint a víztükör valószínű ingadozási tartománya. Vízhasznosítási célból (ivó, ipari vagy öntözővíz szolgáltatása esetében) a víz kémiai összetételét, annak változásait kell meghatároznunk. A talajvíz hidrológiai feltárásának információigénye ennél még bőségesebb, nem elégedhetünk