Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
306 Hamvas Ferenc ügyi Közlemények 1938. évi 3. füzetében közölt I. táblázata szerint 1958. IV., 1962. IV., 1964'. IV., 1967. I1I-1V., 1970. Hl-IV.-ban volt szabad vízátfolyás. Megvizsgálva az előző időpontokat követő hónapban a Szerzők által közölt keresztszelvényeket (6. ábra) és hossz-szelvényeket (7. ábra) mindegyik esetben az előző időszak mederfelvételéhez viszonyítva feltöltődés volt tapasztalható. A feltöltődési tendencia különösen a leginkább mértékadónak tekinthető 4 hónapos duzzasztás nélküli állapot utáni mederfelvételt szemléltető 11. ábrájukon szembeötlő. Az előző időszakhoz viszonyítva erőteljesen, nagy területű, több méteres feliszapolódást mutat a helyszínrajz. Amennyiben a Kármán-féle örvénysorokat kizáró üzemmódnál kiinélyülés, mértékadó esetben pedig mindig feliszapolódás keletkezik, nem bizonyítható, hogy az alvízoldali kimélyülést az örvénysorok interferenciája okozza. 2. Az a megállapítás, hogy az örvénysorok interferenciájának helye az a hely, ahol a víz mederanyag-elragadó ereje a leghamarabb éri el a kritikus értéket, egyszerű hidraulikai megfontolások alapján nem állja meg a helyét. 3. Az alvízoldali lokális kimélyiilések várható helyének meghatározásakor nem tekinthetiink el az üzem körülményeitől, a mederfenék anyagától, a víz sebességétől, hordaléktartalmától, a mederfenék szintbeli és térbeni változásaitól stb. 4. A hozzászólás írói a vízerőtelepen történő vízátbocsátás esetére számításokat végeztek a várható kimélyiilések helyének meghatározására. A számítások szolgáltak volna bizonyításul, hogy a kimélyiilések a Kármán-féle örvénysorok interferenciájának helyén keletkeznek. Ehhez azokat az összefüggéseket használták fel, amelyeket a sík mederfenekű szabad átfolyású duzzasztóműre vezettek le. Ezt téves szemléletnek tartom, mert: — Az energetikai, hidraulikai, geometriai körülmények alapvetően mások voltak. A vízerőtelep szívócsatornái diffuzor-szerűen bővülnek, a nyílt felszínű szakaszon a mederfenék mintegy 4,5 m-t emelkedik, a szívócsövet elhagyó víz sok esetben perdülettel lép ki, az alvízoldali vonalvezetés ívelt stb. Itt bizonyos geometriájú oldalfalak közötti áramlásról, majd hirtelen szelvénybővületről lehet beszélni, nem pedig áramlásba helyezett testről leváló örvénysorokról. — А V. K. 1978/3. sz. 470. oldalán közölt számítás is ezt a fizikailag nem értelmezhető felfogást tükrözi. Az oldalirányú határolás nem tekinthető pillérnek, így méretei közömbösek. A vízmélység felvételének helye nem tisztázott, az Sz értékét nem lehet szubjektíven felvenni (azonos geometria mellett egyszer 70 m, másszor 104 m). így a képletek elvileg is kifogásolható alkalmazása mellett maga a számítás és az ennek alapján levont következtetés is hibás. 5. Az áramlási iránymérés áramképét szemléltető irányok különbözősége még nem jelent forgó mozgást. Itt az áramlás sebessége és iránya éppen a bonyolult áramlási viszonyok miatt időben változik. A mérések pedig az egyes függélyekben nem azonos időpontokban történtek. Annak, hogy a megjelölt három pont egyben valamilyen áramlási tengelyvonal lenne, elég kicsiny a valószínűsége, mivel a fiiggélyeket szabály szerint, de véletlen jellegűen oldották meg. 6. A Kármán féle örvénysorok vízerőtelepnél való keletkezését, és az interferencia helyét megadó képlet alkalmazhatóságát nem tartom megalapozottnak.
