Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Déri József: Algéria vízgazdálkodásának sajátosságai és vízkészletének meghatározása

Bendefy László 293 műszaki és természettudományi tanulmányait. 1928-ban szerzett mérnöki diplomát a budapesti Műegyetemen, majd 1929-ban a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen természettudományi doktorátust tett földtan-földrajz és őslénytan szaktárgyakból. Még tanulmányainak idején, az 1924—29. évi időszakban, a Vasvármegyei Múzeum természettudományi gyűjteményét újjászervezte és gyarapította. Ugyanakkor Burgenlandban geológiai térképezést végzett. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után 1928-ban, a Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat mérnöke. 1928—29-ben a MÁV szakértőjeként elrendelte a MÁV kutak vízszintjének és a víz hőfokának negyedévenkénti mérését. Ez volt az első országos méretű magyar kútkataszter. 1929-től kezdve a Pénzügyminisztérium kötelékében dolgozott. Itt már 1931-ben elkezdette a jelenkori szintváltozások geodéziai vizsgálatát, melyből életműve nagy része teljesedett ki. A kéregmozgásokról 1932-ben és 1934-ben írott munkái új szemléletet vittek a hidrológiai és a síkvidéki geológiai kutatásokba. 1942-ben Rómában levéltári kutatásai során a magyar középkorra vonatkozó sok, addig ismeretlen történelmi dokumentumot dolgozott fel és másolatban a Széchenyi Könyvtárba juttatott. Ekkor kezdődött a magyarság honfoglalás előtti történetével s a tatárjárás körüli időszakkal foglalkozó kiterjedt történettudományi régészeti és néprajzi munkássága. 1946-ban megszervezte a Pénzügyminisztérium „Jövedéki Mélykutatás" osztályát az addig meg nem kutatott ásványi nyersanyag indikációk földtani és bányászati vizsgálatára. E kutatások eredményeit a résztvevő szakemberek két kötetben tették közzé. 1949-ben az ország egyetlen talkum bányáját helyezte üzembe. Ezzel az ország jelentős devizát takarított meg. Már 1941 óta fő feladatának Lekintette a szabatos szintezés mérési és műszeres technikájának fejlesztését és a számítási módszerek finomítását. 1950-ben az újjáépítés fontos feladataként újjászervezte az Országos Felsőrendű Szintezést és új méréstechnikát honosított meg. 1958-ig az ország I. és II. rendű szintezési hálózatát teljesen kifejlesztette. Ezzel megteremtette a jelenkori kéregmozgások vizsgálatának egyik legfontosabb lehetőségét. A kéregmozgások vizsgálatával elért geokinetikai eredményeit nemzetközileg is igen nagyra értékelték, különösen a földrengéseket megelőző kéregdeformációk és egyéb jelenségek terén. 1958-ban a „Szintezési munkálatok Magyarországon 1820—1920" c. munkájával megszerezte a műszaki tudományok kandidátusi fokozatát. Az 1959. év döntő fordulat volt munkásságában. Ettől kezdve fő munkaterülete a hidrológia lett, melyet mint az Országos Vízügyi Főigazgatóság nemzetközi geodéziai szakértője (1967-ig), majd mint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) főmunkatársa végzett. A vízhálózat kialakulásának és fejlődésének az újkeletű kéregmozgásokkal való kapcsolatát vizsgálva a gyakorlati hidrológia új kutatási lehetőségeit tára fel. A Balaton több ezer évre visszamenő szintváltozásai természeti és emberi eredetű tényezőinek vizsgálata a természettudományok (hidrológia, geológia, geomorfológiii és meteorológia) és a történettudományi forráskutatás eredményeinek olyan szintezése, mely a sokoldalú tudományban jártas polihisztor Bendefy egyéniségét talán a legjobban mutatja. A Vízrajzi Állasz sorozatban írott fejezetek ugyancsak kitűnnek hidrológiai munkái közül. Ezzel a munkásságával szerezte meg a műszaki tudományok doktora c. fokozatot.