Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Böcskei László-Écsi Imre-Nagy Gábor-Vigh Zoltán: A mosonmagyaróvári duzzasztómű építése

A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓMŰ ÉPÍTÉSE BÖCSKEI LÁSZLÓ - ÉCSI IMRE - NAGY GÁBOR - VIGH ZOLTÁN

1 A Mosoni Dunaág és a beleömlő Lajta folyó torkolatánál fekvő Mosonmagyaróvártól délre eső Lébényi-Hany lecsapolása után a terület mezőgazdasági hasznosítása érdekében — az éghajlati és talajtani sajátosságok miatt — szükségessé vált a terület öntözésének fejlesztése (1. ábra). A Lébényi-Hany területén az évi csapadék átlaga 550—600 mm, ami alig haladja meg az aszályos Alföld évi csapadékmennyiségét. A csapadékeloszlás azonban már kedvezőbb képet mutat, mert tenyészidőben gyakran eléri a 300 — 350 mm-t. A viszonylag kedvező csapadékeloszlás ellenére is a területen vízpótlás szükséges, mert a nyári hónapokban - főleg a peremterületeken — a kavicsos altalajban a talajvíz szintje leszáll, a lehullott csapadék nagy része gyorsan a kavicsba szivárog és így a növények számára alig hasznosul. Ugyanakkor a vizsgált területen az intenzív széljárás miatt jelentős felületi párolgás is tapasztalható. A szerves talajon telepített erdőteriileteken is szükségszerű a vízpótlás lehetőségének biztosítása, mert a száraz nyári hónapokban — különösen hosszabb, száraz periódus alkalmával — a felső szerves talajréteg teljesen kiszáradhat. A kiszáradt tőzeg és kotu talajon az erdők tömeges pusztulása következhet be. Sőt a kiszáradt tőzeg öngyulladása miatt az erdőtűz veszélye is fennáll, amely katasztrófa egyben az egész termőtalaj pusztulásához vezethet. A Lébényi-Hany területén tehát az öntözés egyrészt a biztonságos mezőgazdasági termelés érdekében szükséges, másrészt pedig az erdőterületeken a faállomány megvédése, és a veszélyes tőzegégés megakadályozása érdekében elengedhetetlen. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI) által végzett kísérletek során bebizonyosodott, hogy a terület vízutánpótlása csak felszíni (esőztető) pótlással lehetséges, mivel a tőzegvízszintet másképp csak egymástól 30—40 méterre telepített csatornákkal lehetne megfelelő szinten tartani. I. Az öntözoinö-rendszer ismertetése A Lébényi-Hany és a Princ-Hany területének teljes öntözését (1. 1. ábra) több építési szakaszban fogják elkészíteni. Az első ütemben a mosoni-duzzasztómü, valamint az öntöző fő-, és mellékcsatorna épült meg, mintegy 70 millió Ft értékben, meg1 Böcskei László oki. gépészmérnök, Écsi Imre oki. mérnök, Nagy Gábor üzemmérnök, és Vigh Zoltán oki. mérnök, Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr). 2 Vízügyi Közlemények