Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Nagy László és munkacsoportja: A magyarországi vízgazdálkodási nagylétesítmények koncepciója

A magyarországi vízgazdálkodási nagylétesítmények 13 mány kidolgozása szükséges. Ebben kell kimunkálni a hasznosítás műszaki igényeit és az érdekelt ágazati vonatkozásokat, meghatározni a megvalósítandó létesítményeket, megbecsülni a beruházás költségeit, kiválasztani a legindokoltabb változatot és vizsgálni a Felső-Tiszái létesítmények beillesztését a Tisza egységes vízgazdálkodási rendszerébe; illetve gazdasági vonatkozásban feltárni a vízgazdálkodás fejlesztési igényeit, értékelni ezek gazdaságos kielégítési módjait, feltárni a vízi szállítás várható fejlődését és elkészíteni az egyes megoldások, változatok műszaki-gazdaságossági elemzését. .'I. Nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek egyes elemei A népgazdaság fejlődését és a készlet-igény egyensúlyt figyelembe véve 2000-ig előreláthatóan mintegy 4 km

3 össztérfogatú, több célú, a vízminőségi érdekeket is figyelembe vevő tározótér kialakítását célszerű figyelembe venni, amely a jelenlegi tározókapacitásnak mintegy négyszerese. Az OMFB 9—7204—

ET számú „A vízgazdálkodás nagytávlatú fejlesztésének irányai és módozatai" című elemző tanulmányában körvonalazott vízgazdálkodási rendszerek közül néhány alrendszer vagy elemei megvalósítására már a VII —IX. ötéves tervidőszak során igény merülhet fel. Feltehető, hogy az ezredforduló után, tehát a X—XI. ötéves tervben némelyik rendszer teljes megvalósításával számolni kell. Ennek megfelelően a VI. és VII. ötéves tervben további előtanulmányokat célszerű folytatni, hogy az igények jelentkezése esetén szükségessé váló tervezési munkák már megalapozott adatokra támaszkodva a VIII. és IX. ötéves tervben elkészíthetők legyenek. A váratlan és rendkívüli vízhiányt csökkentő ún. biztonsági tározók kiépítése fokozott súllyal jelentkezhet. Ezeket a tározókat már a tervezett rendszerek figyelembevételével célszerű elkészíteni. A tározóterek és főfolyók vízkészleteinek együttes hasznosítása szükségessé teszi a síkvidéki és hegyvidéki, szivattyúval táplált tározók alkalmazását. így lehetővé válik, hogy az elaprózottan, kis egységekben létesülő tározók helyett kisebb számú, de nagyobb vízmélységű tározók létesüljenek, amelynek tározott m

3-re vetített beruházási egység költsége és párolgási vesztesége kisebb, valamint kevésbé érzékenyek az eutrofizációra. Hangsúlyozni kell, hogy az öntözés, a síkvidéki vízrendezés és a síkvidéki tározás egymáshoz szorosan kapcsolódó feladat. 4. Következtetések A vízgazdálkodás és az egyéb népgazdasági ágazatok gazdasági célkitűzéseinek teljesítéséhez számos több célú vízügyi nagylétesítményt kell megépíteni. Ezeknek a nagylétesítményeknek a gazdasági megalapozásánál különös gondot kell fordítani az érdekelt ágazatok fejlesztési terveire, amely egyben fokozott koordinációs igényt is jelent. Ez a fontos tevékenység csak akkor járhat reális eredménnyel, ha az igény oldal — az érdekelt népgazdasági ágazatok fejlesztési tervei — is jól megalapozott. Javasolható, hogy a legnagyobb vízigényeket jelző ágazatokkal (pl. energiagazdálkodás) a jelenleg ismert adatok újra és ismételt egyeztetésre kerüljenek.