Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Szinay Miklós: A szikesedés és a talajfizikai jellemzők kapcsolatának vizsgálata tekintettel a vízháztartásra

222 Szinay Miklós 2. A szikesedést előidéző okok A szikes talajok definíciója értelmében kialakulásuknak két fő feltétele van: — sóforrás, amely a szikesedésliez szükséges sókat szolgáltatja, és — olyan körülmények és feltélelek, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhalmozódott nátriumsók a talajszelvényben, annak felső részébe feljussanak és ott felhalmozódjanak. A szikesedést előidéző sók forrásai az Alföldön a következők [13]: a) a helyszínen, a talajképző kőzet nátriumtartalmú ásványainak mállása után oldatba jutó sók, b) a mélyebb geológiai rétegekből és mélységi vizekből a talavizbe és a talajképző kőzetekbe került sók, c) a talajvizekkel a terület környezetéből odaszállított sók, d) a felszíni vizekkel a talaj jelszínére vitt oldható sók (pl. öntözés stb.), e) a talajképződés során magában a talajban képződölt sók. Elsődleges sóforrások lehetnek az Alföld viszonylatában a területet övező vulkáni koszorú kőzetei, elsősorban azok nagy plagioklász tartalmú tufái, magának a vízgyűjtő területnek pleisztocén-holocén eredetű homokos, valamint agyagos, iszapos folyami üledékei (szedimentáció) [13], a pannon tengeri üledékek és egyes helyi mállástermékek. A geológiai, mállási folyamat során képződött sók gyakran nem a helyszínen halmozódnak fel, hanem kimosódva, és a talajvízbe jutva, máshol is felhalmozódhatnak [22]. Az elsődleges sóforrások, csak egyik tényezőjét képezik Alföldünkön a sófelhalmozódási folyamatoknak. Sokkal nagyobb, sőt meghatározó szerepe van a szikesedésben a terület hidrológiai, hidrogeológiai viszonyainak. A víz — a fizikai és kémiai mállási folyamatok elősegítésén kívül a sófelhalmozódási folyamatokban mint sószállító, elrendező, felhalmozó és kilúgozó közeg szerepel. A felszíni és felszín alatti vizek egyaránt részt vesznek a fenti folyamatban [13]. A talajképző kőzetben levő oldható sók magukban még nem jelentik azt, hogy az adott területen szikes talaj képződik, csak annak lehetőségét képezik. Szikes talaj képződéséhez az szükséges, hogy az oldható sók az aktív termőrétegbe kerüljenek és ott valamilyen formában felhalmozódjanak. Amennyiben az adott területen erre lehetőség nincs, szikes talaj nem képződik. Ilyenek a felszíni víz mozgását meghatározó domborzati viszonyok (relief energia), valamint a vertikális mozgást gátló tömörödött, gyenge vízáteresztőképességű felhalmozódási talajszintek, geológiai rétegek, illetve a magasan álló vagy megemelt talajvizek. Az utóbbi esetben a sós talajvizek felfelé irányuló kapilláris vízmozgása, a növények sófelvétele és a csapadékvíz lefelé irányuló mozgása folytán egyensúlyi állapot is kialakulhat. A kétirányú víz mozgás és a növényzet együttes hatása és időszakonkénti változása vezethet a szikes talaj jellegzetes morfológiai tulajdonságainak kialakulásához, valamint az öntözővíz hatása, melyek együttesen határozzák meg az oldható sók eloszlását az aktív talajszelvényben. A szikesedést elősegítő feltételek közé tartozik az intenzív párolgás potenciális lehetősége is (magas hőmérséklet, alacsony relatív páratartalom, kevés csapadék, ariditási tényező), valamint a potenciális párolgás érvényesülésének fokozott lehetősége, a különböző sóforrásokból származó vízben