Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Papp Ferenc: A melioráció értelmezése és fejlesztése
208 Papp Ferenc — oly mértékben felgyorsult élővizeink minőségének romlása, hogy távlatban veszélyeztetheti a vízigények kielégíthetőségét. Fentieket (részletes elemzés helyett) néhány konkrét adattal szemléltetem. 1. Tovább növekszik az árvizek hevessége és az árvízszintek magassága (1979. Felső Tisza és mellékfolyóinak árvize). Ellensúlyozására az 1970-es árvíz óta mintegy három milliárd forintot fordítottunk a töltések erősítésére és a védelmi felszerelések beszerzésére. Az árvízzel egyidőben több mint 170 ezer lia teriilet került belvízi elöntés alá. 2. Nem megnyugtató és kielégítő a növénytermelés biztonsága és hatékonysága, mert hol káros vízbőséggel, hol krónikus vízhiánnyal küzd a mezőgazdaság. Annak ellenére, hogy 1950-től belvízcsatorna-hálózatunk hosszát (40 ezer km), szállítóképességét, a szivattyútelepek kapacitását (646 in : l/s) megkétszereztük, a talaj egy részét mélyműveljük, egy-egy nagyobb csapadék hatására százezer hektár fölé emelkedik a belvízi elöntés (/. ábra). 3. Nem eléggé hatékony öntözésünk. Öntözőtelepeink technikai színvonala leromlott, „34 ezer hektár üzembentartásra már alkalmatlan" és 250 ezer hektár meglevő öntözés rekonstrukcióját meg kell kezdeni (OVH— MEM. A mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszú távú fejlesztési koncepciója). 4. A közel százezer kilométer belvízcsatorna és kisvízfolyás az átlagos csapadékos években is elviszi azt a vizet is, amely a növénytermelésben a legolcsóbb és leghatékonyabb termelési tényező, amely vegetációs időben az évek többségében a növénytermelésben a minimumban van. 5. A növénytermelés szép eredményeit döntő mértékben a nagyarányú kemizálással érte el (2. ábra), amelynek környezetrontó hatása megmutatkozik a talajszerkezet romlásában és a vizek nitrátosodásában. A kemikáliák további mértéktelen használata veszélyezteti az élővizek minőségét (eutrofizálódás), viszszaszorítja a talajok természetes termőképességét és növeli a felszín alatti vizek nitrátosodását. Fentiekre példaként (sok más hatással együtt) — megemlítem a Balatont és utalok idevonatkozó tanulmányokra, előadásokra. A Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium (MEM) Növényvédelmi és Agrokémiai Központ Meliorációs Ellenőrzési Osztályának felmérése szerint talajvédelemben kell részesíteni 2,6 millió-, talajjavításban pedig 2,0 millió hektár területet. Teljes vagy részleges vízrendezésre szorul mintegy 3,1 millió hektár. MÉM — OVH tanulmányok alapján... „az elmúlt másfél évtized elmaradásának eredményekén!, a melioráció összes ina létező gondjának megoldásához 86,8 millió Ft-ra lenne szükség. Ha figyelembe veszem, hogy az V. ötéves tervben az előirányzottak szerint mindössze 6 milliárd Ft-ot fordítottunk erre a célra, ennek megfelelő ütemben, lia a helyzet semmit sem változna, 14 — 15 ötéves terv folyamán tudjuk a ma meglévő feladatokat végrehajtani" (Dr. Nagy В.). Ez a horribilis összeg érzékelteti a harmónia és folyamat hiányát az állami főművek, valamint az üzemközi és üzemi művek között. A folyamat hiánya csökkenti a beruházások hatékonyságát, a termelés biztonságát és a természetes termőhelyi tényezők (klíma, termőtalaj, víz, növény, tápanyag stb.) hasznosulását.
