Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Nagy László és munkacsoportja: A magyarországi vízgazdálkodási nagylétesítmények koncepciója

A magyarországi vízgazdálkodási nagylétesítmények 9 ugyanakkor a mezőgazdasági és ipari technológia megváltozásából eredő termékegységekre vetíthető fajlagos vízigény-csökkenés időbeli alakulása nehezen számszerűsíthető. így az egyes vízgazdálkodási nagylétesítmények üzembe lépésének szükséges időpontja csak közelítéssel becsülhető, amelyet még a nemzetközi vízgyűjtőn folyó tevékenységek is befolyásolhatnak. A vízkészletek szűkössége, vagy elégtelensége ugyanakkor egyéb népgazdasági beruházások fékezője, egyes területeken a gazdasági és szociális fejlődés gátja lehet. Ennek megfelelően olyan rugalmas és fokozatosan finomított beruházási stratégiára van szükség, amelynek révén a közelebbi jövő igazolt beruházási igényei — a népgazdaság erőforrásainak függvényében — kellő időben megvalósíthatók, azaz a különböző időtávlatban különböző megbízhatósággal jelentkező igényeket és a 20—25 éves megvalósítási időtartamot figyelembe véve az előkészítettség különböző fokozatait kell biztosítani. Ennek megfelelően a 80-as években részletes előtanulmányokat kell a Vízgazdálkodási Keretterv keretében végezni a tiszai vízpótló rendszer alternatíváira és azok gazdaságilag indokolt megvalósítási idejére. Л koncepcióban tehát a következőkben foglalkozunk а VI. és VII. ötéves tervben megvalósuló, részben már elhatározott beruházásokkal, továbbá a !W-es években várható beruházások előkészítésével, illetve az ezredfordulót követően igényelt megoldások változataival (1. ábra). 2. Vízgazdálkodási nagylétesítmények A következőkben röviden ismertetjük azokat a nagylétesítményeket, amelyek beruházása elkezdődött, vagy rövidesen elkezdődik, illetve amelyekre nézve 1990-ig részletesebb előtanulmányokat kell végezni. 1. A Gabcsikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer A Dunai Vízlépcsőrendszer közös magyar—csehszlovák beruházás, amelynek megvalósítási és üzemi költségeit a két állam egyenlő arányban viseli és hasznaiból egyenlő arányban részesedik. A rendszer célkitűzése, hogy a magyar népgazdaság fejlesztéséhez a Duna Budapest—Pozsony közötti szakasza komplex hasznosításának keretében 440 MW teljesítménnyel, 1800 GWó/év energiatermeléssel, a DunaBizottság ajánlásainak megfelelő mértékű, összesen 210 fkm hosszú vízi út fejlesztéssel, továbbá magyar területen 180 km hosszú árvédelmi töltés fejlesztéssel járuljon hozzá. A Vízlépcsőrendszer 1991-ig valósul meg, kereken 31 milliárd forint magyar beruházási részesedéssel. A magyar—csehszlovák közös beruházási program 1973-ban készült el. A beruházási javaslatot a Minisztertanács 1975-ben elfogadta. A Vízlépcsőrendszerrel foglalkozó, 1977-ben aláírt államközi szerződést a két ország parlamentje 1978-ban hagyta jóvá. Az egyezményes terv 1978-ban elkészült. A kiviteli fenek készítése és az építést előkészítő munkák 1978-ban elkezdődtek. A szerződés értelmében magyar kivitelben — a Hrusov—Dunakiliti Tározó jobb oldali töltése, — a Dunakiliti Duzzasztómű, — a Gabcsikovói üzemvízcsatorna alvízi szakasza,