Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Hernády Alajos-Kaurek Róbert: A vízi környezetvédelem és annak feladatai, valamint lehetőségei a déldunántúli vízügyi igazgatóság területén

A vízi környezetvédelem 199 de befejezésére főleg anyagi okokból csak a VI. ötéves tervben kerülhet sor. Sokat fog javítani a város szennyvízhelyzetén, ha elkészül a már megkezdett bőrgyári ipari szennyvíztisztító telep. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a megye nagy ipari üzemei egyre komolyabban foglalkoznak a szennyvíztisztítási feladatok megoldásával. Erre jó példa a Hidasi Enyvgyár is. Az ellátottság Somogy megye területén igen alacsony. Még a Balaton-part szennyvízelvezetési és tisztítási feladata is csak részben tekinthető megoldottnak. Kaposvárott elkezdődött a IV. ötéves tervben egy 7500 m

3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep építése, de kapacitása és tisztítási hatásfoka már nein megfelelő. Az V. ötéves tervben itt is megindult egy új 20 000 m

3/nap kapacitású telep építésének előkészítése, de az üzembe állítás csak a VI. ötéves tervben várható. A rendelkezésre álló anyagi eszközök alapján már most megállapítható, hogy az ellátottsági különbség a vízellátás és csatornázás között tovább fog nőni az elkövetkező években. A Vízügyi Igazgatóság kezelésében 696,3 km hosszú kisvízfolyás és 55,2 km hosszú belvízcsatorna van („A" kategória). Az „A" kategóriájú vízfolyások 73,6%-a rendezett. A helyi jelentőségű iizemközi ún. ,,B" kategóriájú csatornák hossza 4943 km. Ezek túlnyomó része társulati kezelésben van és általában 10—20%-os valószínűségű árvizekre méretezettek. Kiépítettségük 53,4%-os. Az egyes üzemek kizárólagos érdekeit szolgáló ,,C" kategóriájú csatornák, árkok hossza 25 000 kin-re becsülhető, melyek kb. 20%-a rendezett. A felszíni és felszín alatti vizek minőségi állapotát területünk természetföldrajzi, gazdasági, társadalmi és települési viszonyai befolyásolják. A rendszeresen vizsgált 25 jelentős vízfolyás KGST minősítés szerinti osztályba sorolása a következő megoszlást adja : Minősítési szempontok 1. 0. II. 0. III. 0. szennyezett IV. o. tiszta víz kissé szennyezett III. 0. szennyezett nagyon szennyezett 0% 23,5% 35% 41,2% 14,7% 26,5% 23,6% 35,0% 14,7% 35,0% 23,6% 26,7% Oxigénháztartás Szervetlen anyagok Különleges mutatók A víz társadalmi körforgását befolyásoló vízhasználatok szerint a különféle osztályba sorolt vizek felhasználási megoszlása: Alkalmas I. o. II. o. III. 0. IV. о. Közületi vízellátásra 15,2% 24,2% 24,2% 36,4% Ipari vízellátásra 15,2% 27,3% 33,4% 24,0% Öntözésre 14,2% 27,3% 33,4% 24,2% Halgazdálkodásra 0% 36,4% 36,4% 27,3% A Balaton déli vízgyűjtőjén található vízfolyások vízminőségét a kommunális szenny vízkibocsátók, a mezőgazdasági művelési mód, valamint a vízgyűjtőn található berkek határozzák meg. A berekvíz vizsgálata rendszeresen 1974-től áll rendelkezésre. A Kapós vízminőségét Kaposvár város szennyező hatása döntően befolyásolja. A Kaposvár feletti szakasz vízminősége mind a három csoportosítás alapján II. osztályú. A Kaposvár alatti szakasz vízminősége az oxigénháztartás alapján IV.