Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Hernády Alajos-Kaurek Róbert: A vízi környezetvédelem és annak feladatai, valamint lehetőségei a déldunántúli vízügyi igazgatóság területén

A vízi környezetvédelem 197 Üdülésre főleg a Pécs mögötti terület, továbbá Abaliget, Or/ii közelében kialakított tavak környéke jöhet számításba. Üdülési lehetőség van Óbánya, Kisújbánya, Pusztabánya-Cigányhegy és Piispökszentlászló községek környékén. A megye igen jelentős gyógyüdülőterülete Harkányfürdő. Somogy megye az utóbbi évek jelentős ipari fejlesztése ellenére még mindig iparilag a gyengén fejlett megyék közé tartozik. Kaposvárra elsősorban a viszonylag munkaigényesebb, Barcs térségébe a vízigényes ipart lehet telepíteni. Nagyatád és Marcali jelenlegi iparszerkezetét a gépipar és a fafeldolgozó ágazat fejlesztésével változtatják. Tab, Lengyeltóti, Csurgó, Böhönye és Kadarkút a jövőben kisebb ipari centrumként jöhet szóba. Somogy megye gazdasági életében a fő szerepet a mezőgazdaság képviseli. A társadalmi, gazdasági hatások nyomán bekövetkezett művelési ágváltozás az országos irányzattal megegyező, de a kert, a szőlő és a gyümölcsös az országos átlagnál alacsonyabb, míg a rét, a legelő és az erdő aránya az országos átlagnál magasabb. A kenyérgabona-terület csökkenése mellett a takarmánytermő terület növekedett. Ennek ellenére az állattenyésztés részesedése a mezőgazdaság termeléséből az országos átlag alatti. A háztáji szarvasmarha-állomány nagymértékben csökkent. A távlatban a burgonyatermelő és zöldségtermelő területek növelését tervezik. Az állattenyésztés fejlesztése kulcskérdés. A Somogy megye közműves vízellátása mélyen az országos átlag alatt van. Az ellátottság területi eloszlása egyenlőtlen. Az ellátott népesség 64 —65%-a Kaposvárra és a Balaton-parti településekre összpontosul. A csatornázás helyzete még az ivóvízellátásnál is rosszabb. Az ellátottság az országos átlag fele alatt marad. Ez elsősorban a balatoni településeken jelent gondot. Somogy megyén belül — és egyúttal országosan is — a legnagyobb jelentőséggel a Balaton és ezen belül a déli part bír, mivel az utóbbi években a balatoni idegenforgalom kétharmada e területet érintette. Siófok és Fonyód a somogyi part két üdülő idegenforgalmi központja. A Balaton-parti települések zöme vízparti iidiilő jellegű, így kevés a gyógyászati és a turisztikai adottság. A hévízhasznosítás útján nyert fürdői miatt jelentősek Csokonyavisonta, Igal, Buzsák-Csisztapuszta, Nagyatád és Nagybajom. Turisztika és átmenő idegenforgalom szempontjából jelentősebb települések Kaposvár, Mesztegnyő, Csurgónagymárton-Ágneslak és Barcs-Középrigóc. A Gyékényes mellett levő kavicsbánya termelése során kialakult mesterséges tórendszer helyi jelentőségű. A Dunából és a Drávából, mint a terület két fő vízbázisából, jelenleg minden reális vízigényt ki lehet elégíteni. A fejlesztésnek csak a gazdaságosság szab határt. A területi vízfolyások kisvízi keszlete korlátozott. A mértékadó természetes vízkészlet összesen 2,5 m

3/s. A vízkészletek, vízbevezetések következtében a szabad kisvízi készleteknek az a része, mely az egyes ipari, mezőgazdasági célokra minőségi szempontból is használható, összesen 0,3—0,4 m

3/s. Ez a mennyiség csak tározás útján növelhető. A területen 43 db jelentősebb tározási lehetőség van 67— 178 millió in

3 térfogattal. Jelenleg Baranya megyében 40 db tározó 10,67 mill, m

3 össz. térfogattal és 623 ha össz. felülettel van üzemben. Somogy megyében a tározók száma 25 db, 12,51 millió m

3 össz. térfogattal és 585 ha össz. felülettel.