Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Hernády Alajos-Kaurek Róbert: A vízi környezetvédelem és annak feladatai, valamint lehetőségei a déldunántúli vízügyi igazgatóság területén

192 Hernády A.—Kaurek R. térségekre is kiterjesztik. 1975-ben a műtrágya-felhasználás 1,5 millió tonna, a peszticidfelhasználás pedig 32 000 tonna volt. Л nagyüzemi állattartás koncentrált szennyvízkibocsátását, valamint a kemizálásból származó nem pontszerű szennyezéseket figyelembe véve megállapítható, hogy a mezőgazdasági vízfelhasználáshoz viszonyított használtviz-kibocsátás kis mennyiségű. A felsorolt kibocsátókon kíviil a vízi környezet vízminőségromlása szempontjából számottevő lehet az egyéb úton keletkező vízszennyeződés is: így — a szennyezeit levegő & lehulló csapadékkal okozhat vízszennyezést; — a burkolt felületekről és a közlekedési úthálózatról a csapadék jelentős károsító szennyezőanyagokat juttat a vizekbe, — a szemét, a trágyáié és a hulladék felszíni gödrökbe történő elhelyezése talajvíz-szennyeződést okozhat és a csapadékkal együtt a mélységi- és karsztvizek elszennyeződéséhez is vezethet, — potenciális veszélyforrásként jelentkeznek a folyékony tüzelő- és üzemanyag-tároló berendezések. Korrózió következtében, vagy helytelen kivitelezés hatására az ezekből elfolyó anyagok a talajvizet szennyezik, — az ipari és a városi hulladék vízparti elhelyezése révén közvetlen vízszennyezés jöhet létre, — az árvíz- és belvíz káros hatásait fokozhatja, ha korábban veszélyes koncentrációban került méreg a vizekbe, — a hőerőművek, valamint a jelentős mennyiségű hulladékhőt termelő létesítmények megnövelhetik a befogadók vizének hőmérsékletét, ami kritikus időszakokban a vízi életközösségek megbomlásához, szélső esetben a biológiai stabilitás teljes széteséséhez vezethet, — hazánkban a következő évtizedekben a radioaktív szennyezés veszélyének növekedésével is számolni kell. A vízgazdálkodás alapvető célkitűzése, hogy a vízgazdálkodással összefüggő környezeti helyzet, a környezeti veszélyek fokozódása ellenére se rosszabbodjék, illetve a kiemelt térségekben a helyzet számottevően javuljon. A fejlesztésekkel kapcsolatos beruházási előirányzatokat az I. és а II. táblázat ismerteti. Rendkívül fontos az eszközök felhasználásának megfelelő irányítása és koordinálása. Ez a tevékenység csak kiegyensúlyozott és célra orientált, műszaki, gazdasági és jogi szabályozással érhető el. Ezekkel elő lehet segíteni a vízminőségszabályozás egyéb módszereinek alkalmazását is, mert ezek bizonyos feltételek mellett és adott helyen gazdaságosabbak lehetnek, mint a szennyvíztisztítás. A vízgazdálkodás környezetvédelmi célkitűzései sorába társadalmi igényként fel kell venni a vízfelületekhez kötött üdülés, sport, kikapcsolódás lehetőségeinek tervszerű kialakítását. A komplex vízgazdálkodási létesítmények kialakításakor a reakciós lehetőségek biztosítása ina már nem mellőzhető. A vízi környezetvédelem és a környezetátalakítás eddigi eredményeit tovább kell fejleszteni. Énnek keretében meg kell határozni azokat a térségeket, ahol a népgazdaság teherbíró képességének megfelelően a vízvédelmi tevékenységnek fokozott szerepet kell biztosítani. Ezeken a területeken ki kell alakítani a regionális vízi környezetvédelmi, ill. vízminőségszabályozási rendszereket és ezek hatékony működéséről gondoskodni kell. Ki kell alakítani a vízi környezetvédelemre elő-