Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
1. füzet - Nagy László és munkacsoportja: A magyarországi vízgazdálkodási nagylétesítmények koncepciója
A MAGYARORSZÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI NAGYLÉTESÍTMÉNYEK KONCEPCIÓJA 1 Л vízgazdálkodási nagylétesítmények előkészítési és megvalósítási ideje hosszú, élettartamuk sok évtizedes. Nagy az eszközigényük, társadalmi és gazdasági hatásuk teljes kifejlődését esetleg csak évtizedek alatt érik el. A vízgazdálkodási nagylétesítmények tervszerű, megfontolt, rendszerszemléletű létrehozása szempontjából tehát a távlati fejlesztési koncepció és terv kialakítása meghatározó jelentőségű. A vízgazdálkodás célkitűzéseit, így az ezeket szolgáló nagylétesítmények feladatait a fejlett szocialista társadalom felépítésének társadalompolitikai célkitűzéseiből eredő komplex feladatok határozzák meg. A vízgazdálkodás fejlődését ebből eredően mindinkább a célok, határok és a területek integrálódása, a komplexitás jellemzi. A vízgazdálkodási nagylétesítmények olyan komplex és többcélú művek, amelyek a vízkészletek és vízigények egyensúlyban tartásával, a káros, felesleges vizek visszatartásával, ill. elvezetésével, a víz pontenciális energiájának hasznosításával alapvetően szolgálják a lakosság, a mezőgazdaság, az ipar, a vízi közlekedés, a környezetalakítás céljait. Ennek megfelelően a vízgazdálkodási keretterv felújításánál és a nagylétesítmények beruházásának előkészítésénél már a koncepció kitűzése során messzemenően figyelembe kell venni az említett népgazdasági érdekeltségeket és természetszerűen a költségviselés tekintetében szintén érvényesíteni szükséges az érdekeltség arányait. A vízigények ésszerű szabályozása mellett a távlati fejlesztésben egyre nagyobb súlyt kell kapjon a vízkészletek növelése, a természetes lefolyás műszaki szabályozása, a biztonsági vlztartalékok képzése. Más országok tapasztalatait és sajátos lehetőségeinket szem előtt tartva növelnünk kell a víztározási teljesítőképességet, különös tekintettel a véletlen jellegű vízhiány biztonsági tartalékokból való kielégíthetőségére. I. Célkitűzések A Duna jelentősége hazánk vízgazdálkodásában és vízi közlekedésében növekszik. Mint víziút a Duna—Majna—Rajna csatorna megnyitását követően várhatóan a mainál jóval nagyobb súlyt kap. A Duna vízienergiájának hasznosítása energiagazdálkodási rendszerünknek előnyös tulajdonságú csúcsenergiát szolgáltat. A csehszlovák—magyar közös érdekű Duna-szakasz hasznosítása megkeződödött és a következő ötéves tervek egyik jelentős feladata. A hosszútávú fejlesztési időszak kiemelt feladata a Tisza-völgy vízgazdálkodásának fejlesztése, a kisvízi időszak vízpótlásának fokozása vízlépcsők, tározók, fő1 Л tanulmányt munkacsoport állította össze, melynek tagjai: Dr. Nauy László, Dr. Dávid IAszló, Dobó István, Dr. ÍJankó Zoltán, Szántó Miklós és Dr. Starosolszky Ödön. A tanulmány 1978-ban készült.
