Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Bencsik Béla: Az 1879. évi szegedi árvíz és az árvízvédelem fejlesztésének mértékadó előírásai

174 Bencsik Béla 1000" § 800" 5 600.с M Со "S 400-t"•ч S 200'0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 I , 1850 1900 19S0 (Г) Evek 1. ábra. A Tisza legmagasabb árvizei a szegedi vízmércén 1830-tól napjainkig Рис. 1. Наиболее крупные паводки р. Тисы, регистрированные на гидростворе у Сегеда Fig. 1. Highest flood stages of the Tisza Kiver on the Szeged gage from 1830 to the present days. 1 = years, 2 = flood levels above the gage "0" point Bild 1. Die höchsten Hochwasser der Theiss am Pegel bei Szeged von 1830 bis heute. 1 = Jahr, 2 = Hochwasserstand über Pegel-Null A tiszai árvízszintek növekedése, illetőleg a fent előadottak a szegedi szelvényben az 1. ábrán jól szemlélhetők. Nyilvánvaló, hogy az ármentesítés helyzetének a megítélése de különösképpen a fejlesztésének a megalapozása a védmüvek által ellensúlyozandó árvízi halások megbízható megállapításával kezdődik. Elsődleges jeladat tehát az árvízi hatások körének megállapítása, illetőleg az árvízi hatások konkrét, számszerű és pontos meghatározása. A lerögzített árvízi hatásoknak ellenálló védmti megvalósítása azután a műszaki tervezés és építés jeladata. I. A mértékadó árvíz fogalmának megállapítása Az ősi időkben az árvizektől kevésbé veszélyeztetett magaslatokon települtek, vagy cölöpökre építkeztek. Ha a magaslaton levő telepet mégis elérte egy árvíz, még magasabbra húzódtak, vagy kezdetleges töltést építettek ellene. A cölöpök magasságát, a töltés magasságát, vagy a lakóhely céljára kiválasztott terepalakulatot a tényleges árvízi tapasztalatok alapján választották meg. Ha pl. valamely korábban előfordult árvíz által szárazon hagyott helyre települtek át, vagy előregondolva a jövő árvizeire — töltést építettek, ezt annak a figyelembevételével tették, hogy a már előfordult árvízhez képest bizton-