Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Egerszegi Gyula: A szennyvízbírság a vízminőség-védelem szolgálatában

142 Jakus V.—Ottlik P. Titkárság birtokába, a víztározók, porózus kőzetek elterjedéséről és paramétereiről. Ennek igen nagy vízföldtani és vízgazdálkodási jelentősége van. Végül a Titkárság egyik leglényegesebb vízgazdálkodási feladata a vízkészletek növelése, völgyzáró gátak építésével. Ezek közül kettőre térünk ki. 3. Völgyzáró gátak Wad i-Megen in-gát A Wadi-M

egenin (lásd 2. ábra), a Megenin völgy, a Garian-hegységből indulva északi irányban halad és Tripolinál éri el a tengert. A hegység peremén zárták el a völgyet. A völgynek a gátnál levő szelvényében a középső és felső triászkorú pados mészkő, dolomitos mészkő található a felszínen. Ez a kőzet elég nagy szilárdságú az alapozáshoz és építésre is alkalmas. Helyben fejtve a leggazdaságosabb építőanyagot szolgáltatta a gátépítéskor. A völgyben a tározót 3 gáttal alakították ki, amelyek közül azonban csak a tényleges völgyzáró gát az említésre méltó. A másik kettő csak a tározási kapacitás növelése miatt a terepszintet emeli a gát koronamagasságáig ott, ahol a terep eredeti magassága 2—3 m-rel alacsonyabb a zárógát koronamagasságánál. A kialakított tározó fölött a völgy vízgyűjtő területe 580—600 km

2. Ez a terület az átlagosnál csapadékosabb, az évi csapadék mennyisége 300 mm. Ebből a csapadékból 260 mm decemberben és januárban, esetleg februárban esik le. 3. ábra. Wadi Megenin gát a felvíz felől Fig. 3. Upstream view of the Wadi Megenin Dam Figure 3. Barrage du Wadi Megenin, vu d'amont