Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
1. füzet - Egerszegi Gyula: A szennyvízbírság a vízminőség-védelem szolgálatában
A vízigény előrejelzése 129 b) Gyakran előfordul, hogy az e^Y.-Y, (4) becslési hibák nem alkotnak véletlenszerű sorozatot, hanem szériálisan többékevésbé korreláltak. c) Az Y vízigénynek a (2) modellel való előrejelzéséhez az X f változók előrejelzett értékeire van szükség, ezeknek viszont rendszerint ugyancsak nagy a bizonytalansága. Az a) és b) jelű nehézség fellépése — egyebek között — jelentősen ronthatja a bj paraméterek becslésének bizonytalanságát. Az a) nehézség mértéke az X s változók páronkénti korrelációs együtthatóinak kiszámításával deríthető fel és az erősebben korrelált változópárok elemei közül egynek-egynek a kihagyásával csökkenthető. A b) szerinti szériális korreláltság felderítésére a Dnrbin — Watson féle 2 ( ei — ej-i) 2 * = (5) 2ef i = l mutató kiszámítása és az utóbb említett szerzők által szignifikanciaszintenként, к és n függvényében megadott d L és d u alsó és felső határértékkel, ill. ezekből a számítható további 4 — d u és 4 — d L határértékekkel való összehasonlítása ajánlható. А к = 5-höz és n = 15-höz, valamint 1%-os szignifikancia-szinthez tartozó határértékek például: d L = 0,39 és </ и = 1,96 [7J, aminek alapján az (5) szerinti d mutató számított értékéből a következő következtetések vonhatók le [8] : ha 0s:d=sl,39, akkor az e ( értékek pozitívan korreláltak, ha l,96=sd=s2,04, akkor az e t értékek korrelálatlanok, ha 3,41 =sd=s4, akkor az et értékek negatívan korreláltak, egyébként az e t értékek korreláltsága nem állítható, de nem is zárható ki. A d^O érték különben bármely к és л érték és bármely szignifikancia-szint esetében pozitív korrelációt jelez. :î. A regressziós modell alkalmazása E tanulmány további részében — a regressziószámításnak a vízigénybecslés [6], és a vízgazdálkodás más területein történt eredményes alkalmazásai után (pl. [9|, [10] és [11|) számpéldával mutatjuk be a (2) modell vízigény-előrejelzésre való alkalmazhatóságát, egyúttal érzékeltetve a felsorolt a), b) és c) jelű nehézség jelentkezését és csökkentésének lehetőségeit. A számpéldában egy kb. 13 000 km 2 nagyságú földrajzi régió vízgazdálkodásfejlesztési tervezésével kapcsolatban, a régió jövőbeli összes frissvíz-igényének becslése céljából végzett számítások 2 fontosabb részleteit mutatjuk be. 2 Л számítások gépi programozását Gilyénné Hv/cr Alice oki. mérnök végezte. 9 Vízügyi Közlemények
