Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
1. füzet - Kovács György-Molnár György: Hójellemzők számítása hóvastagság-idősor alapján
92 Kovács Gy.—Molnár Gy. b) A hóolvadás előrejelzése A hidrológiai előrejelzés során a hóolvadással kapcsolatban többek között azokra a kérdésekre kell számszerű választ adni, hogy maximálisan mennyi olvadékvíz fog keletkezni, mennyi idő alatt, és milyen ütemben fog lezajlani az olvadás? Az első kérdésre adható a legpontosabb válasz. Abban az esetben ha a hótakaró teljesen elolvad, a keletkező olvadékvíz mennyisége a hópárolgás és a kondenzáció elhanyagolása estén megegyezik a kritikus állapotú hó vízegyenértékével. A tárolt vízkészlet maximuma úgy becsülhető, hogy minden időpontban a kritikus állapot kialakulását feltételezzük, azaz a napi mért hóvastagságot rendre a rétegszámnak megfelelő kritikus értékkel szorozzuk. Nyilvánvaló, hogy így a számított vízkészlet nagyobb a ténylegesenél, mivel a térfogatsúly a kritikus állaVI. táblázat A Kékestetön kialakult hótakaró becsült és mért hóvízegyenértékei 1971. március 11. és 16.-a között Dátum Mért hóvas tagság Becsült Mért Hiba a mért vízegyenérték %-ában Dátum Mért hóvas tagság vízegyen érték Hiba a mért vízegyenérték %-ában III. 11. 48,7 171,4 158,7 + 8 12. 65,3 229,8 195,6 + 17 13. 63,6 223,8 186,4 + 20 14. 62,2 218,9 197,5 + 11 15. 58,4 205,6 196,1 + 5 16. 56,4 198,5 200,3 -1 pot beállta, azaz az olvadás megkezdődése előtt csak kisebb lehet a kritikusnál. A maximális eltérést friss hó esetében kapjuk, a hiba a hó tömörödésével rohamosan csökken. Végezzük el 1971. március 11-ével kezdődően a Kékestetőn várható maximális hóvízegyenérték naponkénti becslését. Mivel ezt a napot megelőzően három hóréteg alakult ki és folyamatban van a negyedik réteg képződése, a négyrétegű hó kritikus értékével: 0,352 g/cm 3-rel kell szorozni a naponta mért hóvastagságot (VI. táblázat). Látható, hogy a hófelhalmozódás maximumának napjain, 12-én és 13-án követtük el a legnagyobb hibát, mert a kritikusnál 17, illetve 20%-kal alacsonyabb volt a tényleges térfogatsúly. Az olvadás kezdő napján, 16-án viszont előrejelzésünket igen csekély, kevesebb mint 2 mm-es hiba terhelte. Esetünkben tehát öt nappal az olvadás megkezdése előtt jó közelítéssel meg tudtuk becsülni az olvadékvíz várható mennyiségét. Nyitva marad az a kérdés, hogy ez a hó mennyi idő alatt olvad el? Mint az 1. с fejezetben láttuk ennek becslése csak hőmérsékletadatok előrejelzése esetén oldható meg. A hőmérséklet előrejelzése kis területre hazánkban még nincs megnyugtatóan megoldva, mégis feltételezzük, hogy kiindulásul rendelkezésre áll az