Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A mályvádi árvízi szükségtározó hidrolótiai vizsgálata

86 Szlávit

с Lajos 1. A Fehér- és a Fekete-Körösön elérhető árapasztó hatást az előzőekben ismertettük. A Kettős-Körösön elérhető árvízszint-csökkentés vizsgálata egyszerűbb és megbízható; az 1974. évi tapasztalatok meggyőzően bizonyítják, [3] hogy ez az összetartozó tetőzések mércekapcsolati egyeneseiből megadható : a tározást igénylő árhullám Békésnél 900 cm-es szinten (90,79 m Orsz.) folyna le, az árapasztás mértéke 130 cm. 2. A Körös vízrendszer többi szakaszán elérhető hatás igen összetett kérdés, több okból: — a Hármas-Körösön és a Sebes-Körös torkolati szakaszán a kritikus árvízi szituáció a mellékfolyók hatásának egymásra halmozódásából alakul ki (1970. évi modell — 4. ábra), amikor a Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös érdekében nem feltétlenül kell tározni; — a torkolati szakaszok vízjárásának mechanizmusa igen bonyolult; — számolni kell az egyidejűleg levonuló tiszai árhullám visszaduzzasztó hatásával. A fentiek figyelembevételével a mályvádi tározás hatását abszolút értelemben (a tározással elérhető árvízszintet) nem adhatjuk meg, csak a relatív vízszintsüllyesztést becsülhetjük, az alábbiak szerint: H, cm Kettős- és Sebes-Körös torkolatánál 80 Hármas-Körös, Gyoma 70 Hármas-Körös, Békésszentandrás (lejjebb a tiszai visszaduzzasztás dominál) 0 Sebes-Körös, Körösladány 30 Sebes-Körös—Berettyó torkolatánál (a mályvádi tározás a Berettyóra és a Sebes-Körös—Berettyó torkolat feletti szakaszára hatástalan). 0 :>. A mályvádi árvízi tározó kialakítása és üzeme A mályvádi szükségtározó általános adatai (8. ábra) : Tározó térfogat: 75 millió m

3 Elöntött terület: 3310 ha Tározási szint: 90,80 m Orsz. Általános vízmélység: 2,27 m Legnagyobb vízmélység : 3,80 m Megvizsgáltuk a tározó feltöltési helyét, a felső vagy alsó részen való vízbeeresztés lehetőségét, azok előnyeit és hátrányait. Az átfolyásos tározás esete kizárt, ez tehét nem határozza meg a beeresztés helyét. Szempontként jelentkezik viszont, hogy a leszívás hatása felfelé is érződik, tehát az alsó beeresztés az országhatárhoz közeli szakaszok szempontjából sein hátrányos. További szempont a beeresztés helyének megközelíthetősége. Ezek alapján a tározó alsó végében való beeresztés javasolható. A tározó feltöltési és leürítési módjával szemben felmerülő követelmények vizsgálata és ezek értékelése alapján megállapítható, hogy a feltöltésre szabályozható surrantó, leürítésre pedig zsilip volna a legmegfelelőbb. A tározó jogi helyzetéből, szükségtározó jellegéből következően alkalmazására csak rendkívüli esetben, vészhelyzetben kerülhet sor, ezért feltöltő, ill. leürítő műtárgy nem építhető. Feltöltési módként robbantásos megoldás jöhet szóba, azzal a szigorú feltétellel, hogy a töl-