Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
1. füzet - Szlávik Lajos: A mályvádi árvízi szükségtározó hidrolótiai vizsgálata
80 Szlávit с Lajos Mértékadó árvízszint Folyóink mértékadó árvízszintjét az utóbbi évtizedekben — az alapadatok gyarapodása és a hidrológiai módszerek fejlődése nyomán — több ízben is átértékelték [8, 9]. Legutóbb az 1970. évi tiszavölgyi árvíz után a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VlTUKI)-ban számításokat végeztek a különböző előfordulási valószínűségű nagyvízi felszíngörbék meghatározására és ezek során a Körösökre figyelembe vették az 1974. évi árvíz hidrológiai adatait és tapasztalatait is [10]. Az OVH Árvízvédelmi és Folyószabályozási Főosztálya ezek alapján az 1%-os nagyvízi felszíngörbét a Körösökre mértékadó árvízszintnek elfogadta. Döntésük értelmében a mályvádi árvízi tározót az 1974. évi vésztározás nélküli számított vízszint és a mértékadó árvízszint különbségére, az ebben a tartományban lefolyó víz visszatartására kell méretezni (5. ábra). A számítások szerint a minimálisan szükséges vízszintsüllyesztés adatait az I. táblázol foglalja össze. Mértékadó árhullámkép Megvizsgáltuk a Fekete-Körösön az elmúlt 60 évben levonult, a III. árvízvédelmi fokozat szintje felett tetőzött árhullámok alaki jellemzőit és megállapítottuk, hogy a folyó árhullámai jó közelítéssel tipizálhatók, az áradó és apadó ág matematikailag szabatosan leírható; meghatároztuk az erre alkalmas egyenleteket [11]. Mértékadó árhullámképnek fogadtuk el az 1974. évi vésztározás nélküli tetőző vízszinthez (950 cm) tartozó, a levezetett egyenletekkel leírható árhullámképet. A mértékadó árhullámkép tetőző vízhozama a számítások szerint 555 m 3/s. Az árvízcsúcs által különböző vízhozam-küszöbértékek fölött szállított víztömeg értékei a 6. ábráról olvashatók le. A mértékadó árhullámkép Q—H kapcsolata A tározandó vízmennyiség meghatározásához ismerni kell azt a vízállásvízhozam összefüggést (vízhozamgörbét), amely a szükségtározó igénybevétele szempontjából mértékadó árhullámnál fennállhat. Közismert, és a Körösökre számos méréssorozattal bizonyított tény, hogy egy árhullám levonulásakor vízhozamhurokgörbe alakul ki, amelynek tényleges alakja számos tényező függvénye [3]. Tapasztalatunk szerint kijelölhető az előfordulható vízhozam-hurokgörbék alsó és felső burkoló görbéje, amelyen belül nagy valószínűséggel elhelyezkednek a tényleges Q — H görbék. A Fekete-Körös remetei szelvényére néhány sajátos hurokgörbét és a burkoló görbéket a 7. ábrán mutatjuk be. I. táblázat Л minimális szükséges vízszintsüllyesztés adatai Folyó-szelrénj 1974. évi vésztározás nélküli számított vízszint H, m Orsz. H, cm Mértékadó árvízszint H, m Orez. H, cm VíZSRint különbség AK, cm Fekete-Körös, Remete 93,20 950 92,42 8G6 84 Feliér-Körös, Gyula 93,50 820 92,07 737 83 Kettős-Körös, Békés 92,09 1030 91,20 941 89
