Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A mályvádi árvízi szükségtározó hidrolótiai vizsgálata

A mályvádi szükségtározó 77 — Melyek a Körösök vízrendszerének leglényegesebb árvízi hidrológiai viszonyai, milyen szerep jut az árvízvédelemben az árvízi tározórendszernek, milyen helyet foglal el a mályvádi tározó ezen a rendszeren belül? — Melyek egy síkvidéki árvízi vésztározó, konkrétan pedig a mályvádi szükségtározó kialakításának hidrológiai szempontjai? A Körösök árvízi hidrológiai sajátosságait vizsgálva a szakirodalmi publikációk feltárása során kitűnt, hogy Korbély József és Hajós Sámuel század elejei munkássága óta, csaknem 60 éve nem készült átfogó jellegű elemzés, feldolgozás a Körösök árvízi hidrológiai viszonyairól [1,4, 5, 6, 7]. Olyan tömegű és értékű adathalmaz vár átfogó kiértékelésre, a törvényszerűségek, összefüggések feltárására, amely szinte példátlan a hazai folyók között. A mályvádi árvízi szükségtározó hidrológiai vizsgálata során nem törekedhettünk teljességre; módszerünk az volt, hogy a Körösök határszelvényében észlelt adatokat vettük elemzés alá, éspedig az 1915 — 1974. közötti 60 éves időszakra. A Fehér-Körösön 165, a Fekete-Körösön 127, a Sebes-Körösön 87 és a Berettyón 115 olyan árhullámot tartunk számon ebben az időszakban, amely a mederből kilépett, meghaladta az I. árvízvédelmi fokozat szintjét (3. ábra). Ilyen adattömegből megbízhatóan határozhattuk meg a Körösök árhullámainak előfordulásában, levonulásában és együttjárásában fellelhető törvényszerűségeket. Bőséges adatanyaggal támaszthatók alá a Körösök szélsőséges vízjárására vonatkozó ismereteink. A szélsőségesség szemléletesen kimutatható az árhullámok számában, havonkénti és évenkénti eloszlásában, a tetőző vízszintek és vízhozamok alakulásában, valamint a szomszédos árhullámok közötti időtartamban. A vízjárás szélsőséges sajátosságai igazolják az árvíztározás részletes hidrológiai előkészítésének szükségességét, hangsúlyozzák a megfelelő hidrológiai előrejelzések és a tározó-üzemirányítás érdekében végzendő hidrológiai mérések fontosságát. I. Az árvíztározás szempontjából mértékadó hidrológiai helyzet és a tarozást igénylő vízmennyiség Л г árvíztározás szempontjából mértékadó hidrológiai helyezet Л tervezett mályvádi árvízi tározó a Körösök árvíztározó rendszerének szerves részét képezi, igénybevétele a mérgesi és a Kutas-tározókkal összehangoltan történhet. Az árvíztározás szempontjából két eltérő hidrológiai helyzet különböztethető meg (4. ábra): — tározást igénylő „magányos" árhullám vonul le a Fehér- és a Fekete-Körösön (1974. évi modell); — kritikus árvízi szituáció alakul ki az egész vízrendszerben, valamennyi tározó igénybevételére sor kerülhet (1970. évi modell). Figyelembe véve azt a körülményt, hogy a mérgesi és a Kutas-tározók (2. ábra) meglevőek, térfogatuk adott, az egész vízrendszerben kialakuló kritikus árvízi szituáció esetén célszerű e térfogatok lehető legteljesebb igénybevétele. Mivel azonban az első esetben a már meglevő két tározó igénybevétele nem hatásos, erre a célra a mályvádi tározó szolgál, ezért méretezésénél a Fehér- és Fekete-Körösön levonuló árhullámot kell alapul venni.