Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A mályvádi árvízi szükségtározó hidrolótiai vizsgálata

A MÁLYVÁDI ÁRVÍZI SZÜKSÉGTÁROZÓ HIDROLÓGIAI VIZSGÁLATA SZLÁVIK LAJOSI Korbély József, a Körösök vízjárásának mindeddig talán legjobb ismerője írta 1916-ban: „.. .a Körösök szabályozása egyike voll a legnehezebb feladatoknak... Az utóbbi évek tapasztalatai (t. i. az 1913. és 1915. évi nagy árvizek — Sz. L.) azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a Körösöknél nem elégedhetünk meg az elért árvízvédelmi biztonsággal, hanem azt fokoznunk kell. Amint a mellékfolyókat szabályozni fogják, a Körösökön még az eddigieknél is több vizet kell levezetnünk. Bár az utóbbi években is rendkívüliek voltak a csapadékok és kedvezőtlen volt a helyzet, semmi sem biztosít arról, hogy a jövőben nem lesznek-e még nagyobbak a csapadékok és nem lesz-e kedvezőtlenebb az árhullámok találkozása" [1]. Korbély József sorai napjainkban is helytállóak: ezt bizonyították az 1966., 1970. és 1974. évi nagy körösvölgyi árvizek is. Ilyen hidrológiai feltételek között az árvízvédelmi töltések erősítése és magasítása önmagában nem ad elegendő megoldást. A korszerű árvízvédelmi stratégiának tartalmaznia kell az összegyülekezési idő lelassítására, és az árvizek szétosztására, megosztására irányuló módszereket is. így az árvizek visszatartásának egyik módja a szükségtározás is. Az árvízi szükségtározó olyan, műszaki létesítmények kiépítésével tározásra alkalmassá tett terület, amelynek igénybevételére csak rendkívüli helyzetben, a fővédvonal kritikus állapota esetén — nagyobb károk és árvízkatasztrófa elhárítása érdekében — kerülhet sor; egyébként a tározásra szolgáló terület alapvető rendeltetésének (inező-, vagy erdőgazdálkodás) megfelel. A Fehér- és a Fekete-Körös térségében lezajlott 1974. évi árvízi események bebizonyították, hogy egy esetleges árvízkatasztrófa során előadódható nagyobb népgazdasági károk elhárítására a Körösök viszonyai között hatékonyan és eredményesen alkalmazható az árvízi szükségtározó [2,3]. Megállapítható az is, hogy a műszakilag megfelelően kialakított tározási lehetőség egy-egy rendkívüli helyzet szülte megoldásnál sokkal kedvezőbb ( 1. ábra). Már az 1970. évi árvíz nyomán megépült a Berettyón a Kutas-tározó, 1975-ben pedig elkészült a Kettős- és Sebes-Körös közötti területen a mérgesi tározó (2. ábra). A Körösök árvíztározó-rendszerének egyik legjelentősebb láncszeme a Fekete- és Fehér-Körös közében a mályvádi árvízi szükségtározó, amely létesítésének és kialakításának megalapozására, hatásának felmérésére részletes hidrológiai vizsgálatot végeztünk. Tanulmányunkban a munka során felvetődött fontosabb módszertani kérdéseket és a hidrológiai számítások összefoglaló eredményeit ismertetjük. A mályvádi árvízi szükségtározó hidrológiai vizsgálata során két fontosabb kérdéscsoportra kellett választ kapni. 1 Szlávik Lajos, oki. mérnök, Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság (Gyula).