Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
1. füzet - Kaurek Róber-Kovács Árpád: A Dél-Balatonba ömlő felszíni vízfolyások hatása a Balaton vízminőségére
A dél-balatoni vízfolyások 59 3. III —IV. osztályú: az Imremajori csatorna, Zichy csatorna, a Kelet-Nyugati főcsatorna, a Jamai patak, az A — B—C csatorna, az Endrédi patak, a Zamárdi berek. Megállapítható, hogy szennyezettnek és nagyon szennyezettnek minősül az átemeléssel üzemben tartott csatornák vize, épp úgy, mint azok a „természetes" vízfolyások, amelyek a belvizes csatornák vizével terheltek. Az összehasonlításból kitűnik, hogy a berekvizek és a belvízcsatornák vize összes oldott só, ásványi anyag, összes keménység értékeiben eltérnek a dél-balatoni ún. természetes vízfolyások értékeitől és nagy só tartalmukkal a Balaton vízminőségét rontják. b ) Szaprobitás (szervesanyag-bontó képesség ) A vízfolyások oldott O, telítettségét vizsgálva a nagyon szennyezett kategóriába csak a Forró árok vize sorolható. Л berekvizek és a belvízcsatornák általában II —III. osztályúnak minősülnek az oxigéntelítettség alapján. A dél-balatoni kisvízfolyások KOI s p 5 alapján három csoportra oszthatók: 1. I. — II. osztályú: a Nyugati Övcsatorna, a Keleti Bozót, a Tetves patak, a Nagymetszés patak, a Kőröshegyi Séd. 2. II. —III. osztályú: a Forró árok, az Endrédi patak 3. III. — IV. osztályú : az Imremajori csatorna, a Zichy csatorna, a Kelet-Nyugati főcsatorna, a Jamai patak, az A —B—C csatorna, a Zamárdi berek. A berekvizeket átemelő csatornák vize a KOI s/ J koncentráció alapján általában IV. osztályúak. Megvizsgáltuk a vizek ötnapos biokémiai oxigénigényét is. Az értékek azt mutatják, hogy 30—50 mg/l-es KOI s /, koncentrációhoz csak 2 — 5 mg/l BOI 5 e koncentráció tartozik. Ez azt bizonyítja, hogy a belvízcsatornákban található szervesanyag kémiailag ugyan jól oxidálható, de biokémiailag 5 nap alatt nem bontható. A rendszerre látszólag inert huminanyag 7 hat. A huininanyagok jellemző tulajdonsága, hogy a fémeket oldatban tartják, és jó a foszfor megkötő képességük. с) Trofitás (termőképesség ) A vizi ekoszisztéma termőképessége a szervezetlen növényi tápanyagok meghatározásával jellemezhető. Megállapítottuk, hogy a vízfolyásokon a tavaszi hónapokban nitrogén maximum található. Kivételként szerepel a Forró árok. A nagyberek levezető csatornái — a Zichy csatorna és az Imremajori csatorna — szervetlen nitrogén koncentrációja egész éven át nagy. A szervetlen nitrogének legnagyobb részét a nitrát-nitrogén adja. Ez összefügg a teriilet intenzív műtrágyázásával. A Forró árok nitrogén tartalmának is jelentős részét a szervetlen nitrogén koncentrációban mérhettük. Az előzőektől eltérően azonban a szervetlen nitrogén jelentős része ammónium-nitrogén formában van jelen. Az árok vizében a, nagy ammónium-ion koncentráció összefügg a Nádas-tó szennyezőinek, a Balatonlellei Szennyvíztelep és Tőzegkeverő Telep tevékenységével. Л Kőröshegyi Séd vizében a szervetlen nitrogén koncentrációt gyakorlatilag fele-fele arányban ammónium- és nitrát-nitrogén adja. A Séd minőségét a Balaton5 КО lep: kémiai oxigén-igény savas közegben kaliumpermanganáttal mérve. 6 fíO/s: biokémiai oxigénigény 5 nap után mérve. 7 inert huminanyag: biológiailag nem bontható huminanyag.
