Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Kaurek Róber-Kovács Árpád: A Dél-Balatonba ömlő felszíni vízfolyások hatása a Balaton vízminőségére

A DÉL-BALATONBA ÖMLŐ FELSZÍNI VÍZFOLYÁSOK HATÁSA A BALATON VÍZMINŐSÉGÉBE KAUREK RÓBERT-KOVÁCS ÁRPÁD

1 i. Előzmények és a vizsgálat célkitűzése A Balaton vízminőségének romlásáról egyre több cikk olvasható tudományos folyóiratokban és napilapokban. Különféle tudományos értekezés látott napvilágot a Balaton vízminőségvédelméről. Általánosan elfogadott tény, hogy a Balaton vízminőségét a trofitásfok (termőképesség fokának) emelkedése — a mesterséges eutrofizálódás

2 oldaláról fenyegeti veszély. A tó vízminősége érdekében ezért mindent el kell követni, hogy az eutrofizálódás ne fokozódjék. Ennek legfontosabb eszköze a növényi tápanyag bejutások megakadályozása. Ahhoz, hogy az üdülőtótól a növényi tápanyagok távoltarthatók legyenek, meg kell határozni a tápanyagbejutás mértékét, helyét és okát. Ehhez a Balaton vízgyűjtőjén megfelelő gyakoriságú rendszeres mérés szükséges. A dél-balatoni vízgyűjtőn a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban Vízig.) a vizsgálatok gyakoriságát növelte és kiterjesztette a dél-balatoni felszíni vízfolyások mindegyikére. Különös gondot fordított a berekvizek szennyező hatásának és növényi tápanyag ellátottságának vizsgálására. A berekvizek vízminősége és azok Balatonra gyakorolt hatása ezideig még kevéssé ismert. A tanulmány egyik célja, hogy segítséget nyújtson a Balaton egészséges állapotának megóvására. A tanulmányban a következő kérdésekre szeretnénk válaszolni: 1. Milyen a dél-balatoni felszíni vizek vízminősége? 2. Melyek a felszíni vizekben a főbb szennyező komponensek, különös tekintettel a „berek"-vizekre? 3. Mekkora a Dél-Balaton szerves anyag, oldott anyag, foszfor és nitrogén terhelése egy év alatt, beleértve a berekvizek terhelését is. Mekkora terhelést képviselnek a berek vizek? 4. Mekkora területet ,,veszélyeztetnek" a Balatonban a dél-balatoni felszíni vizek? 5. Hogyan változik meg tőzeges területen a tározott külvíz vízminősége? 6. Milyen anyagok okozzák a berekvizek barna színét és ezek milyen hatással vannak a balatonvízre? 7. Mekkora hígítási aránynál hatástalan a berekvíz optikailag a Balatonra? 8. Milyen tározó kiépítésére nyílik lehetőség a Balaton déli vízgyűjtőjén? 1 Kaurek Róbert oki. vegyészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök és Kovács Árpád oki. vegyészmérnök, Déldumántúli Vízügyi Igazgatóság (Pécs). 2 Eutrofizálódás: természetes és mesterséges vizek tápanyag-gazdagodásának folyamata. Az eutrofizálódó vízben jelentős mennyiségű szerves üledék halmozódik fel, a víz mind gazdagabi) lesz oldott sókban, szervesanyagban és élőlényekben. A vízminőség szempontjából nem kívánatos folyamat, és ellene elsősorban a befogadókba kerülő szennyvizek fokozott tisztításával, levegőztetéssel, stb. lehet védekezni.